Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
el térítés ellenében. A honvédelmi miniszter (19 267/elnöki 20-b. 1915.) rendelete a fémtárgyakkal kapcsolatosan már nem gyűjtésről, hanem egyenesen beszolgáltatási kötelezettségről rendelkezett. A kereskedők, iparosok, raktárkészletük 1/3 részét, a szállodák, vendéglők, cukrászok fémtárgyaik felét voltak kötelesek beszállítani. Kecskemét területére fémgyűjtő bizottságot hoztak létre Füvessy Imre rendőrfőkapitány helyettes vezetésével.45 Hadi célokra a Honvédelmi Minisztérium igénybe vett gumikat, gumigyártmányokat, gumiabroncsokat is. Az orosz Vöröskereszt tervbe vette a magyarországi orosz hadifoglyok helyzetének tanulmányozását, látogatást terveztek Kecskemétre is. A polgármester a főispán segítségét kérte, hogy a város ne maradjon szégyenben. A lakosság ugyan igyekezett ellátni a hadifoglyokat ruhával, amíg a hadifogolytáborból nem kaptak, de lábbelivel nem tudták, mert az drága volt. (A látogatás azért is gondot jelenthetett, mert a hadifoglyok 1, 2, 4, 5 fős csoportokban voltak kiosztva kisgazdáknál a város 953 négyzetkilométeres területén. Csak a város erdeiben dolgozók voltak nagyobb - 80 fős - csoportban együtt.) A polgármester sapka, zubbony, nadrág, csizma beszerzéséhez kért segítséget.46 1916. január elején jelezte a dán-orosz Vöröskereszt küldöttség Kecskemétre való érkezését a katonai parancsnokság, akik a hadifoglyok helyzetéről kívántak tájékozódni. Szállásukról, fogatokról kellett gondoskodni. Ferenc József 1915. november 21-én kelt leiratában elismerésben részesítette a vármegyei, városi és községi tisztviselőket „akik e kivételes időkben velük szemben támasztott fokozott követelményeknek hagyományos hűséggel, hazafias lelkesedéssel [...] megfeszített tevékenységgel [...] a legnehezebb körülmények között is sikeresen megfelelnek,”47 1915 végén ismét egy sor tisztviselőt találtak alkalmasnak a sorozáson, többek között Héjjas Sándort, aki a gazdasági ügyosztálynál a város 54 000 kát. holdas birtokának kezelését intézte, ahol a háború kitörése óta a teendők is fokozott mértékben megszaporodtak. A többi besorozott tisztviselővel az ő felmentését is kérte a polgármester.48 1916 elejétől a tanács igyekezett a hazatérő rokkant katonáknak munkát szerezni. Felhívta az összes ügyosztályt, hogy a hiányzó munkaerőt igyekezzenek ilyenekkel betölteni. Pl. a városi kőnyomdában 95 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
