Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
A háború kezdetén a határon belül ragadt ellenséges országbeli polgári személyekről az ún. internáltakról is gondoskodnia kellett a város vezetésének. Kezdetben 8 román, 7 bolgár, 1 orosz internáltat láttak el a városi pénztár terhére. Szeptember elején a belügyminiszter a komáromi várból még 300 szerb állampolgárt irányított Kecskemétre, akiket kezdetben az alsó pályaudvar vasúti raktárépületében helyeztek el.20 Jánoshalmi Nemes Marcell, Kecskemét díszpolgára Tisza István miniszterelnökhöz írt beadványt, hogy vessen ki a törvényhozás hadi segélyadót, amelyet a vagyoni, illetve kereseti viszonyok mértékéhez képest állapítsanak meg az ország minden olyan 20 éven felüli férfi lakosára, aki a háború folyamán katonai szolgálatot nem teljesít. Indítványát megküldte Kecskemét tanácsának is, hogy támogassa azt. A város törvényhatósági bizottsága pártolta az elképzelést és ilyen irányú fel- terjesztést tettek.21 A magyar kormány a háború költségeinek fedezése céljából hadikölcsön kötvényeket bocsátott ki, az elsőt 1914. november 16-án. (A háború tartama alatt összesen 8 alkalommal bocsátottak ki hadikölcsön kötvényeket, ezzel a háború pénzügyi terheinek nagy részét áthárították a lakosságra.). Ezek jegyzésének szorgalmazása, a jelentéstétel, a tisztikarra és a polgármesterre hárult. 1914. november 23-i leiratában a belügyminiszter felhívta a polgármestert a háborús eseményekkel kapcsolatos ügyiratoknak - a későbbi történeti kutatások számára való - gondos megőrzésre. Sándor István utasította az ügyosztályokat, hivatalokat az iratok ilyen értelmű megőrzésére.22 A Magyar Városok Országos Kongresszusa november végén vizsgálni akarta, hogy a békés viszonyokra berendezkedett közigazgatás hogyan felelt meg a háborús viszonyoknak, ezért egy kérdőívet küldtek ki a városok számára. (A kérdőpontok nem maradtak meg az iratok között, csak a polgármester válasza). Sándor István a teendők megszaporodásáról számolt be, ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a lakosság minden bajával sokkal nagyobb bizalommal keresi fel a közigazgatást, mint békés időkben. A város a rendes költségvetés terhére 50 000 koronát irányzott elő a háborús helyzetre. A hadba vonultak családtagjainak segélyezésére addig 45 000 korona készpénz 89 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
