Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei - A közhivatal viselésének terhei
részben pedig a román katonák által oly rombolásnak és pusztításnak lett kitéve, hogy [...] a tanév nevezett intézetben a renoválások következtében hamarosan nem lesz megkezdhető.5,435 A közhivatal viselésének terhei A közigazgatás nyakára ráültetett katonai prefekturák önkényes intézkedései, a szállítás, a termelés, a közlekedés bénultsága önmagában is szinte lehetetlenné tette a járási hivatalok és helyhatóságok elöljárósága számára a rendeletek végrehajtását, a kötelezettségek teljesítését. A háborús évek és a bolsevik uralom alatt megsarcolt lakosság totális elszegényedésével, a sérelmek és veszteségek halmozódásával a hivatali kar helyzete egyre kritikusabbá vált, mivel a népharag direkt módon a tehetetlen közigazgatás helyi képviselőire zúdult, akik viszont terhes kötelességük alól kibújni nem tudtak. A terhek az elviselhetetlenség határáig fokozódtak, immár a zűrzavar és az összeomlás rémével fenyegetve. Az irreális határidőkre kiszabott beszolgáltatásokon túl „újabb és újabb nagymennyiségű igényléseket kapunk a kerületi katonai parancsnokságoktól, a kecskeméti kórház csapattól, kecskeméti élelmezési főbiztosságtól, a fogoly táborban lévő vörös katonák részére, úgy hogy a termelő közönség már annyira izgatott, türelme annyira elfogyott, hogy most már az elöljáróságokat teszi felelőssé, azok ellen izgat és fenyegetőzik [...] olyan jelenségek mutatkoznak, hogy az a közigazgatási apparátus [...] [amely] bámulatos módon állotta meg a helyét nehéz és hosszú időkön át, most ha idejében segítséget nem kap, elveszti a talajt a lábai alól.,'436 Ugyanezt támasztja alá Páhi község jegyzője és bírója kézjegyével ellátott beadvány is, melyben a főispán közbenjárását kérik a községi csendőrőrs megszüntetése, ezzel a helyi karhatalmi erők elve- zénylésének megakadályozása érdekében, „miután ezen intézkedés itt a közigazgatás teljes csődjét jelentené”.437 Kiskunmajsa község rendkívüli közgyűlésén elhangzott határozati javaslat a megszállás alatt vergődő vidék szomorú és sötét jelenéből készített katasztert a főispán számára. A direktórium és az azt követő időszak alatt lepusztított vidék lakossága a végső elkeseredésig jutott el, melyet tetéztek a megszálló román parancsnok hatalmaskodásai és a katonák kegyetlenkedései. A teljesíthetetlen határidőkkel, szóbeli utasítások alapján, teljesíthetetlen mennyiségben 527 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
