Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei
Szabó Bence u a z ott élő birtokosok az árvíz által még megmaradt értékeikhez sem juthattak hozzá, földjüket sem művelhették. A vöröskatonák által átvágott védgát kijavítására kirendelt fuvarokat önkényesen lefogták, annak ellenére, hogy csapataik ellátásához rendelkeztek megfelelő számú kirendelt kocsival.410 A megszállás minden terhét egy eleve legyengített, kivéreztetett térségnek kellett viselni. Mindemellett a nyár folyamán kedvezőtlenre fordult, hűvös időjárás és a krónikus tüzelőanyag-hiány önmagában is komoly nehézségeket okozott, ami az augusztusi cséplési munkálatokat jelentősen hátráltatta, mindezt pedig súlyosbították a tavaszi áradások kártételei. Csak Csongrád község közel 25 ezer katasztrális holdnyi szántóterületéből az év tavaszán a megáradt Tisza 8000 holdat öntött el, belvíz miatt 1000, a forradalmi események zűrzavarában további 2000 hold maradt megmüveletlenül. Mindehhez társult, hogy a Tisza- vonalat védő 10-15 ezres Vörös Hadsereg élelmezése szinte kizárólag Csongrádot sújtotta, mely a helyi gazdák jószágállományát gyakorlatilag teljesen felélte. Ezt tetézték az átvonuló román csapatok fosztogatásai, rekvirálásai, melyek súlyosbították a lakosság szörnyű helyzetét. A községet uraló térparancsnok a húsínséget enyhítő, a Tisza-vidéken rendkívül fontos halászatot teljes egészében hatáskörébe vonta, az csak engedéllyel és katonai fedezet mellett volt folytatható. A teljes halfogás kizárólagosan a parancsnokságot illette meg.411 A megszálló csapatok a pénzintézetek vagyonát is megsarcolták: a katonai hatóság a páncél- szekrények kulcsait lefoglaltatta, ezzel az elzárt térségben a közvetlen gazdasági károkozáson túl a pénzforgalmat is teljesen megakasztotta. (A pénzintézetek vagyonának zárolására, illetve közpénztárak lefoglalására másutt is sor került, emiatt Kiskunfélegyházán például a városi tisztviselők, alkalmazottak fizetése és a közellátás biztosítása forgott kockán.412) A Csongrádi járás veszteségeihez mérhető adatokat gyakorlatilag bármely más járás esetében is fel lehet sorakoztatni. Kalocsán is a forradalmi események mellett a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények, az 1919. évi kedvezőtlen, hűvös időjárás egyaránt visszavetette a mezőgazdaságot, melyek miatt a szántóterület 50-70%-a bevetetlen maradt, a szarvasmarha-állomány fél év leforgása során közel ezer darabbal apadt.413 „Méltóztassék a Kecskeméten székelő magasabb román 522
