Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A román csapatok kivonulása - A román csapaterők kivonása a térségből

Szabó Bence é rdekeltség hiánya is jelentette, mivel a termények maximált értékesíté­si ára az ipari cikkek árához mérten aránytalanul alacsony szinten lett megállapítva. A román csapaterők kivonása a térségből A megszálló erők kivonása a hadügyminisztériummal történt meg­állapodás alapján zajlott le. Ennek során a nemzeti hadsereg a román csapatok kivonulásának pillanatában átvette a katonai karhatalmi és állomásparancsnoki hatásköröket. A haderőváltásról a Magyar Ka­tonai Állomásparancsnokság körletparancsnoka 1919. november 14-i átiratában tájékoztatta a város polgármesterét.372 Az idegen csapatok kivonásával esetlegesen fellépő zavargások megelőzése érdekében a belügyminiszter a vármegye területén statáriális büntetőeljárás beveze­tését hirdette meg. A rögtönbíráskodás bevezetéséről a lakosságot pla­kátok, falragaszok útján tartoztak tájékoztatni a közigazgatás vezetői.373 Emellett Budapest főváros rendőrfőkapitánya „a mostani, nyomasztóan nehéz viszonyok”™-ra való tekintettel, rendeletileg kihirdette a hatás­körébe tartozó karhatalmi erők részére „Az állam biztonságára, vagy a közrendre és közbiztonságra veszélyes, valamint gazdasági okokból ká­ros egyének őrizetbe vételének szabályait”.375 Az általánosságok szint­jén megfogalmazott utasítás a helyi állami rendőri szervek vezetői szá­mára rendkívül tág döntési szabadságot nyújtott annak megítélésében, hogy mely állampolgárok jelentenek társadalmi-gazdasági szempontból rizikófaktort. A rendőrhatósági intézkedésként foganatosítható interná­lást és kiutasítást a gyanúsítottakkal egy háztartásban élőkre is kiter­jesztették. A parancs a hatósági őrizetbe vétel ellen fellebbezésre nem adott lehetőséget, emellett a letartóztatott személyek sem távbeszélőn, sem távirat útján nem kommunikálhattak a külvilággal. Kecskemét kiürítésének első mozzanata november 17-én kezdő­dött meg. A város átadásának előkészítésére ezen a napon a városba érkezett egy antantküldöttség, melynek ünnepélyes fogadására a vas­útállomáson került sor, a helyi közigazgatás vezetői és a gazdasági élet prominenseinek részvételével. A nemzetközi katonai missziót E. Barrow brit őrnagy vezette, továbbá tagjai között utazott Drezdino francia ka­510

Next

/
Oldalképek
Tartalom