Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A belső hatalmi viszonyok átrendeződése - Igazoló eljárások mint az antikommunista törekvések törvényesített eszközei
Szabó Bence A magyar kormányzat fokozatos konszolidációja megteremtette annak lehetőségét is, hogy a vármegyei apparátus felett az irányítást kinevezési jogkörének gyakorlása útján, fokozatosan visszaszerezze. A VI. román hadosztály által megszállt területek polgári közigazgatásának élére a körülmények rendkívülisége folytán került sor dr. Balázsfalvi Kiss Ferenc kinevezésére, akinek mandátuma 1919. október 16-án ért véget. Őt a magyar kormánytól kapott megbízatás alapján, hivatalában 1919. október 17-étől334 Zsitvay Tibor kormánybiztos váltotta.335 A kinevezésekor 36 esztendős Zsitvay a közigazgatás terén homo novus volt. Korábban a MÁV-nál dolgozott, „a proletárdiktatúra előtt nem volt exponált politikus”336 - írta személyéről a Kecskeméti Közlöny 1919. október 14-ei lapszámában, ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy a vasutasok ellenforradalmi mozgalmában, a vasutassztrájk szervezésében Zsitvay komoly érdemeket szerzett, mely utóbb magas hivatalra is eljuttatta. A kormányzat regionális hatáskörű irányító szervét is kijelölte, melynek élére - Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék és Kecskemét törvényhatósági jogú város területének illetékességével - Gróf Ráday Gedeon kerületi és törvényhatósági kormánybiztost állították.337 Igazoló eljárások mint az antikommunista törekvések törvényesített eszközei A kommunista hatalommal való leszámolás jegyében a teljes közszférában zajlottak igazoló eljárások, melyek célja az volt, hogy az állami, törvényhatósági és helyhatósági alkalmazottak bolsevizmus alatti politikai magatartását pontosan lenyomozzák, a kompromittálódott, megbízhatatlanná vált személyeket eltávolítsák és szükség szerint büntetőeljárás alá vonják. A nyomozások során került letartóztatásba többek között Egyeki Mózes volt forradalmi törvényszéki bíró,338 Berkes Ferencz kormányzótanácsi biztos,339 Simon István direktóriumi tag.340 Vizsgálat alá vonták a város oktatási intézményeinek pedagógusait,341 vezetőit, köztük a városszerte ismert és közmegbecsülésnek örvendő M. Bodon Pál zeneiskolai igazgatót is.342 Állásától megfosztották többek között Szklenár Imre javadalmi hivatali segédtisztet, Buday Dezső jogakadémiai tanárt, egykori direktóriumi elnököt. Átvilágították a rendőrség testületét is, és 500
