Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - Veszteséglisták a KSH adatainak tükrében
Szabó Bence V eszteséglisták a KSH adatainak tükrében A város közellátási hivatalától egy KSH-nak adott jelentés szerint ösz- szesen 949 db szarvasmarhát foglalt le a megszálló haderő.309 Számítások szerint Kecskemét minden 1000 lakosára 35,4 fő jutott, kiket közvetlen anyagi veszteségek értek.310 A törvényhatósági jogú városban, mint jelentős mezőgazdasági tradíciókkal rendelkező régióban, a károk legnagyobb részben (77,4%) az agrárszektort sújtották, és csak jóval kisebb hányadban érintették az ipart (1,1%), a közhivatalokat (6,4%) és az egyéb gazdasági ágakat (15,1%).3U A mezőgazdasági veszteségek magas aránya értelemszerűen jelentős mennyiségi károkat tükrözött. A KSH összesítései szerint például Kecskemét közigazgatási határába tartozó területen a román haderők 23 682 mázsányi árpát, zabot és kukoricát foglaltak le. A burgonyarekvizíció - annak ellenére, hogy a város behozatalra szorult a terményből - mennyisége 2496 mázsára rúgott,312 a város száraztakarmány-vesztesége 65 646 mázsa, az elkobzott szalma 5116, az egyéb takarmányok 513 mázsát tettek ki.313 A Kecskemét állatállományában okozott pusztítás számadatai tetemesek, de a terményekben mérhető károkhoz képest talán kisebb léptékűek voltak. A törvényhatóság évszázadok alatt jelentőssé vált szarvasmarha- állományának vesztesége az alábbi volt: 10 tenyészbika (az állomány 4,4%-a), 200 faj- és fejőstehén (az állomány 2,7%-a), 73 igás ökör (az állomány 6,5%-a), 241 üsző és tinó, 61 borjú és 960 vágóállat, összesen 1545 szarvasmarha (az állomány 9,2%-a), mely arányait tekintve azonban a megszállt területek átlagánál mégiscsak kedvezőbb volt. E tekintetben a város érdekérvényesítő képességének, politikai és pénzügyi erőfeszítéseinek bizonyára jelentős szerepe kellett, hogy legyen. Kecskeméttel összehasonlítva pl. az ugyancsak törvényhatósági jogú Debrecen szarvasmarha-állományának közel duplája (16,8%) ment veszendőbe.314 Egy 1920. évi összeírás szerint a románok összesen 425 db, kecskeméti gazdáktól elrekvirált ló után fizettek kártalanítást, 425 000 korona összértékben,315 de az elrekvirált lovak száma mindösszesen 696 darabot - döntő részben igáslovakat - tett ki.316 A megszállók által zsákmányul ejtett sertések száma arányaiban alulmúlta más területek kárté494
