Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
Szabó Bence h asználták, helyiségeit, bútorzatát jócskán leamortizálták. A Vigadóban október 23-áig ott lévő, hívatlan vendégek elfogyasztottak összesen 10 hl bort, asztalokat, székeket, étkészleteket, értékes konyhai felszereléseket hurcoltak el, vagy törtek össze. A bérlő teljes kára (beleszámítva ingatlanairól elrekvirált terményeit és lovát is) 37 750 koronára rúgott. Szabó Sándor városi építési felügyelő által felvett hiányjegyzék alapján a Vigadóban leszerelt csillárok, falikarok, rézkilincsek, megrongált nyílástárók stb. által okozott kártétel összege a 11 ezer koronát is meghaladta.280 A közvagyonban esett károk Csapatellátás és hadizsákmány terén nem élvezett immunitást sem a köz-, sem a magánvagyon, sem bármely kulturális érték. A lakosság mindennapos nyomorúságát okozó rekvirálások és rablások mellett így a várost is hatalmas veszteségek sújtották, vagyonát, ingatlanait és mindennemű készleteit tekintve. A károkozás végső leltárában legelső helyen az ingatlanokban tett pusztítás, a katonaság által használatba vett és teljesen leromlott állapotban visszaadott raktárak, épületek, infrastruktúrák emelendők ki, de jelentős tételekkel szerepel a lefoglalt vagyonelemek zárolása és elszállítása, a térítés nélkül, vagy minimális ellentételezéssel igénybe vett szolgáltatások, beszállítások is. A közvagyon megkímélése iránti érdektelenség jellemző esete volt a törvényhatósági jogú város istállóinak hadsereg céljaira történt felhasználása. A románok által elhelyezett lovak, kocsik, automobilok kiszorították a várost saját birtokából, így a közcélokat szolgáló lovak és kocsik a szabad ég alá kerültek.281 A közvetett károk mellett nagy veszteségeket okoztak a város közönségének a lopások, rekvirálások, de nagy számban fordultak elő mindennemű haszonszerzési szándék nélküli, rongálásokból eredő veszteségek is. A közvagyon rovására végzett, hadisarcsarc jellegű zárolásokra, rekvirálásókra értelemszerűen a legcsábítóbb alkalom a város azon pontjain kínálkozott, ahol egy helyen jelentős mennyiségben, könnyen mozdítható értékek voltak elhelyezve. A Kecskemét anyagraktáraiban, fatelepein felhalmozott készleteket például a katonai lefoglalások, kényszerű kiutalások teljesen leapasztották.282 A városi autóüzemet is igen 488
