Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - Gyárakat, üzemek ért veszteségek
Szabó Bence g ét jóval alulbecsülték és csak mélyen a piaci ár alatti kompenzációt fizettek értük.271 Azt is leginkább fehér pénzben vagy elismervényben (bon), melynek kiegyenlítéséért a területileg illetékes parancsnoksághoz kellett fordulni. Legtöbb esetben ezek az igazolások behajthatatlanok voltak, a kifizetéstől ilyen vagy olyan indokkal a katonai prefektúrák elzárkóztak. Gyárakat, üzemek ért veszteségek A katonai megszállás ideje alatt a legkülönbözőbb módokon érték vagyoni veszteségek a hadműveleti területté vált országrészek gyárait, ki- sebb-nagyobb üzemeit. Miképp az idegen hadsereg a magánszemélyek vagyonát, terményeit, jószágállományát a hadtápellátás céljára igénybe vette, úgy rendelkezett a háború és forradalmak nyomán megmaradt infrastruktúrával (pl. távbeszélők, vasútvonalak), gazdasági erőforrásokkal (szén- és fakészletek, nyersanyagok, élelmiszerek stb.), termelő- kapacitásokkal. Hadisarc, beszolgáltatási kötelezettség, törvénytelen kommunista javak elkobzása és más jogalapokra támaszkodó követelések alól nem mentesültek a gyárak, termelőüzemek sem, melyek gépei, berendezései, raktárkészletei látták kárát a megszálló csapatok néhány hónapos itt-tartózkodásának. Kecskemét gazdasági fejlődének orientációjából adódóan, ekkortájt elsősorban mezőgazdasági és néhány könnyűipari üzemmel rendelkezett. A városban a gyári munkásság létszámaránya viszonylag csekély volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és az önálló gazdák számához képest, ugyanakkor volt néhány nagyüzem és pénzintézet, mely a 19. század végén, a századfordulón a kereskedelem fellendülésével komoly súlyú vállalattá nőtte ki magát. A háború alatt felpörgetett beszállítások, a hadikonjunktúra felfokozott igényei ezen üzemeket tovább gyarapították. A megszállás kártételei a vállalatok esetében közvetlen és közvetett módon jelentkeztek. Közvetett volt pl. a szabad kereskedelem tiltása, az állami (hadi) megrendelések megszűnése, az alapanyagok, energiahordozók megdrágulása, sok esetben teljes hiánya. Az ezekből eredő deficit - Kecskemét vonatkozásában - a direkt kártételeket legtöbbször jóval felülmúlta. Közvetlen módon okoztak károkat a megszállók által kirótt beszolgáltatási kötelezettségek, rekvizíciók, kifizetetlen megren484
