Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények

vagyok, míg leányomon is súlyos sérülést okoztak.”194 Felsőszéktón egy pici gyermekével egyedül lévő asszonyhoz rontott be 6 katona éjjel, 11 óra tájban. Bort követeltek, de nem kaphattak, mert az asszony nem tartott italt otthon. Ezt követően a védekezésre képtelen, megfélemlített asszonyt hárman megerőszakolták. „Megjegyzem - olvasható a jegyző­könyv végén -, hogy négy hetes gyerekágyas asszony vagyok és most rettentő fájdalmakat érzek”195 Külsőnyírben, a forrás alapján vélelmez­hetően egyedül lakó asszonyhoz szeptember dereka táján, az éjszakai órákban tört be két katona. Az erőszakos közösülést követően 1 spulni cérna „zsákmányukkal” távoztak. Az eset kapcsán külön döbbenetes tény, hogy néhány nap múlva az erőszaktevő katonák ismét megjelen­tek, két — feltehetően valamely közeli tanyán lakó — nő társaságában (őket a sértett meg is nevezte, tehát jól ismerték egymást), kik a hely­színről egy pár tyúkot elvittek.196 Belsőballószögben szintén nagyon sok erőszakos bűncselekmény fordult elő. Október közepén az egyik tanyába éjjel 2 óra tájban 8 román katona tört be. Közülük az egyik, aki álarcot is viselt, az ott - feltehetően ugyancsak egyedül - élő asszonyt megerőszakolta. Előfordultak olyan esetek, igaz, csak elvétve, mikor a román katonák tisztességesen viselkedtek és nem éltek vissza a hely­zet kínálta lehetőséggel. Szentkirályon történt október 31-én, hogy két fegyveres román katona érkezett egy tanyához, ahol egy 12 esztendős leány egymaga tartózkodott. A disznók számát akarták felmérni, de a lány behívta őket, majd kenyérrel és túróval kínálta meg a katonákat. A katonák végül azt mondták: „no jó, elvisszük a kenyeret és a gömölye túrót, s így elég lesz egy disznó,”197 Az eset nem végződött kár nélkül, de nagyobb tragédia is bekövetkezhetett volna. Helyenként előfordult, hogy a megszállók részéről értelmetlenül, indokolatlanul került sor erőszak, fenyegetés alkalmazására, az is lehet, hogy nem feltétlen haszonszerzésből, „csak” a maguk szórakoztatására, passzióból. Például egy Urréten lakó asszonyhoz egymás után két éjsza­ka is bementek katonák, csirkéit lelövöldözték, őt magát pedig arra szo­rították, hogy éjnek idején ételt főzzön számukra.198 Máriahegyen egy felgyulladt szénakupac elég volt ahhoz, hogy az ott tartózkodó férfit brutális módon bántalmazzák a románok.199 Augusztus 18-án egy külső ballószögi gazdához öt román rekviráló katona érkezett, elvittek számos terményt, majd a tulajdonosra „mellékbüntetésként” 25 botütést mértek. 469 .Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom