Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A hadifoglyok helyzete
válik. A fűtetlen hideg szobák már most is nagy mérvű megbetegedést okoznak”m A foglyok mindennapjainak elviselhetőbbé tétele érdekében a kérvényt benyújtó zászlóaljparancsnok szobánként napi 12 kg, összesen napi 4 mázsa tűzifát igényelt a várostól. A létszámában jelentősen felduzzasztott fogolytábor ellátásának terhét szeptember végétől Kecskemét a megszállt területhez tartozó járásokkal közösen viselte, feltéve, ha az élelmiszerek összegyűjtése (karhatalom, szállítóeszköz és begyűjthető készlet híján) egyáltalán lehetséges volt, továbbá ha a helyi parancsnokságok megengedték az áru elszállítását e célra.164 A tábor ellátása csak nagy nehézségek árán, sok esetben presszionálással volt végrehajtható: „a kecskeméti fogoly gyűjtőtábor élelmezéséhez [...] a beérkezett élelmiszerek csak elenyészően kis mértékben fedik a kirótt mennyiségeket [...] miután a fogolytábor élelmezése szempontjából azokat semmi esetre sem nélkülözhetem és esetleges késedelmeskedésekből eredő zavarokért a román kir. katonai parancsnoksággal szemben fennálló felelősséget kényszerítve leszek Polgármester úr személyére hárítani”165 - olvasható a főispán kiskun- halasi polgármesterhez intézett sürgető leiratában. A beszállítások súlyos terhét érzékelteti, hogy csupán Kiskunhalas városra a fogolytábor ellátása céljából az alábbi tételek lettek kiróva: 5 db vágómarha, 34 q bab vagy lencse, 240 kg zsír, 22 q fehér liszt, 110 q kenyérliszt, 440 kg cukor és 75 q árpa vagy zab.166 Kiskunfélegyháza polgármesteri hivatalához is hasonló tartalmú iratot intézett a főjegyző.167 A román csapatok a kivonulás megkezdése előtt az ellenőrzésük alatt álló fogolytáborokat átadták a magyar hatóságoknak. A románmagyar demarkációs vonaltól nyugatra eső területekről származó^foglyok átvételére a magyar katonai közegeknek kilenc különítményt kellett szervezni és irányítani mindazon településekre, ahol gyüjtőtáborokat állítottak fel a román erők, vagyis Szolnok, Cegléd, Abony, Kiskunfélegyháza, Kecskemét,168 Tápiósüly, Újszász, Budapest és Csepel.169 A különítmények mindegyike legalább 100 csendőrből és két tisztből kellett, hogy álljon. A kecskeméti fogolytábor átvétele 1919. november 18- án zajlott le.170 A magyar belügyi hatóságok a kivezényelt karhatalom létszámát „a foglyok részéről esetleg várható zavargások elfojtása”171 miatt, óvatosságból megduplázták. Az átvett internált személyeket ezután az igazolóbizottságok szóbeli eljárás alá vonták. A döntéshozó 461 .Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
