Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A közellátás szabályozásának ügyei
Szabó Bence f üggetlenül attól, hogy készleteiket a tiltó rendelet előtt szerezték be.84 A szabad kereskedelem lehetősége mindössze azon csekély számú termékféle esetében maradt meg, melyek mozgását és kereskedelmét már a direktórium időszaka előtt sem korlátozták. Mivel tehát a közlekedés megbénítása és a kereskedelmi korlátozások az áruszállítást ellehetetlenítették, a feketekereskedelem és az árdrágítás mindig utat talált magának. Az illegális gazdasági tevékenység megakadályozása érdekében mindennemű törvénytelenséget, rendkívüli esetet - legyen az bármilyen csip-csup ügy - a közigazgatás hatóságainak azonnal jelenteni kellett a hadsereg felé. Ilyen volt például Kocsis Pálné kecskeméti lakos esete is, aki - a rendőrség jelentése alapján illetéktelenül, - rendszeresen szállított zöldséget Nagykőrösre. Súlyosbította az ügyet, hogy a szomszéd város már egy másik román katonai adminisztráció, így hadtápkörzet illetékességéhez tartozott. Az egyébként teljesen jelentéktelennek tűnő esetet a főispán haladéktalanul továbbjelentette a román parancsnokságnak.85 „Kecskemét város lakosságát a román megszállás teljesen kifosztott, szomorú állapotban találta. A hosszú háború, a blokád lehetetlenné tették a folyton csökkenő készletek pótlását, a legutóbb lezajlott bolsevista uralom pedig tönkretette azt a csekély készletet is, amire, mint végső tartalékra számíthattunk. A tél előtt állunk, s a lakosságnak nincs tüzelője, a malmoknak, villamos műveknek szene, nincs zsír, cukor, világító anyag, nincs só, nincsenek ruházati cikkeink, hiányzanak a legközönségesebb tápszereink”86 - olvasható Balázsfalvy Kiss Ferenc főispánnak a román hadosztályparancsnokhoz intézett drámai hangvételű kérelmében, melyet a nyomor enyhítése érdekében 16 kereskedő Erdélybe (esetleg Románia területére) való kiküldetése iránt nyújtott be, árubeszerzés céljából. A közigazgatás számára ugyanis megoldhatatlannak tűnő had- és közellátási helyzetben nem lehetett nélkülözni a nagykereskedők tapasztalatait, kapcsolati tőkéjét. Fispán Mór cége például vállalta, hogy a város lakossága részére Szabolcsban 100 vagonnyi burgonyát beszerez.87Az ugyancsak kecskeméti érdekeltségekkel rendelkező Fructus élelmiszer-kereskedelmi vállalat 3 vagon zsír beszerzésére, városba szállítására és szabott áron történő értékesítésére adott ajánlatot, de csak azzal a feltétellel, ha árukészlete a rekvirálás alól mentességet kap.88 Az üzlet a Fructus vállalat részére feltehetően ked438
