Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában - Zárszó
Hajagos Csaba m G edeon főispán több kecskeméti személynek is mellére tűzte az uralkodó által alapított kitüntetéseket.198 A Sándor István által felterjesztett személyek közül II. osztályú tiszteletjelvénnyel ismerték el Dr. Horváth Mihálynénak, a Kecskeméti Vörös Kereszt Egylet fiók elnöknőjének munkáját, aki nagy szerepet vállalt a Vöröskereszt és a tartalékkórház beteginek az ápolásában.199 Ugyancsak kitüntették Faragó Bélát, az Állami Tanítói Árvaház igazgatóját, a Vörös Kereszt Egylet kecskeméti kórházának gondnokát, aki nagy elhivatottsággal végezte a 160 ágyas kórház gazdasági berendezésének beszerzését, karbantartását, a betegek élelmezését, illetve a költségek elszámolását. A II. osztályú tiszteletjelvény tulajdonosa lett Sándor Istvánné is, aki mint a Vörös Kereszt Egylet elnöknője és mint a kórház felügyelője szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az intézmények vezetői közül többen is elismerésben részesültek, így Dr. Tóth György, a Piarista Gimnázium igazgatója, Szegedi György fő rokkantgyám, Farkas Kálmán, a Református Főgimnázium tanára, aki a Protestáns Egyesület helyiségeiben megszervezte a Katona Otthont, így lehetőséget biztosított a sebesültek hasznos időtöltésére. Bronz díszérdemrenddel tüntették ki Szűcs Lajosné úrhölgyet, aki önzetlenségből 1914-1915-ben hat hónapon keresztül mosta, vasalta a sebesültek kötszereit, ezen felül önkéntes munkát vállalt a vasútállomáson, tájékoztató pozícióban, míg a kecskeméti tartalékkórházban az írni nem tudó sebesültek levelezésének ügyét is irányította. Á. Tóth Mihály, F. Tóth László és Kőszegi Imre egészségügyőrök - a sebesült katonák ruhájának összegyűjtésből és az intézmények fertőtlenítéséből álló - munkájának is köszönhetően a nagyobb mérvű fertőzések elkerülték Kecskemét városát.200 ■ Zárszó Az első világháború tragikus négy éve komoly feladat elé állította Kecskemét városának elöljáróit, illetve annak lakóit. A XX. század elején megnyilvánult „hirös” humánitásról és jótékony szellemről a legkor- hübb tanúságot a mai kecskeméti ember számára Sándor Istvánnak a Kecskeméti Katona Múzeum Történeti Gyűjteményében őrzött hagyatéka szolgáltatja, amelynek olvasása után nyugodt lelkiismerettel kons388
