Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában - Közegészségügy és orvoshiány
érkezett Kecskemétre, hiszen a kialakult betegmegfigyelő kórházrendszer - mint elosztóközpont - kiszámíthatóbbá és müködtethetővé tette a sebesültellátást, amely nagy segítséget jelentett Kecskemét városa részére. ■ Közegészségügy és orvoshiány A kolera és az egyéb fertőző betegségek megelőzése ügyében bevezetett óvintézkedések betartásának nehézségei, illetve Kecskemét város közegészségügyi helyzete miatt Sándor István több esetben hangot adott a kötelező sorozások következtében bekövetkezett orvoshiány problémájának. Az Országos Hadsegélyező Bizottság Népjóléti Albizottsága a közegészségügyben fellépő orvoshiány miatt közleményt adott ki, mely szerint a községi és a körorvosok egy nagyobb hányada már a háború kezdetén eleget tett hadkötelezettségének, másik részük pedig önkéntesen jelentkezett a hadvezetőséghez.59 Az így előállt helyzet megoldására az albizottság azt a határozatot hozta, hogy amelyik településen egy községi vagy egy körorvos kettőnél több községi vagy körorvost helyettesít, abban az esetben melléjük ötödéves orvostanhallgatókat és szigorló orvosokat kell kirendelni,60 akiknek a díjazását a körorvosi alap terhére határozta meg.61 Hasonló szükséghelyzet a polgári kórházakban is előállt, erre való tekintettel a honvédelmi miniszter táviratában rendeletet hozott a helyettesítésre és sérültellátásra felfogadott polgári orvosok, illetve ápoló és szolgaszemélyzet díjazásának mértékéről,62 ám a sebesültek ellátásra alkalmas orvosok számában helyi szinten ez a lépés nem eredményezett növekedést. A helyzet Kecskeméten is elkeserítő volt, ugyanis a 20 főnyi gyakorló orvos közül 9 fő hadba vonult, a Kecskeméten maradtak közül többen is komolyabb betegségben szenvedtek, így a tisztiorvosok (I-IV. kerület) is63 nagy igénybevételnek voltak kitéve.64 Ezen felül nehezítette a helyzetet, hogy a háború kezdeti időszakában az északi hadszíntérről hazakerült sebesültek az északi országrészben kialakított 16 kolera megfigyelőállomás érintése nélkül érkeztek Kecskemétre.65 Ezért Dr. Csabay Géza városi tisztiorvos, a városi Járványkórház és 359 „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!" Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában
