Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Sober Péter: Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben - Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten
A városban ennek következtében kevés volt a gabona, és az ellátatlanok száma jelentősen nőtt. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor jelezte, hogy csak azon települések kaphatnak aratómunkást, ahol minden egyes kiutalt munkás mellé egy női munkaerőt is be tudnak állítani a termelésbe. Kivételt csak ott engedett, ahol női munkaerő egyáltalán nem volt.63 Végül 100 foglyot utaltak ki a városnak átmeneti jelleggel.64 A munkaerőhiány 1917-re országosan olyan méreteket öltött, hogy a nők mellett a tanulóifjúságot mint „önkénteseket” hivatalosan is bevetették a munka világába, akik azonban vélhetően e rendelkezés közzététele előtt is segédkeztek már szüleik birtokának megművelésében. Az önkéntesség nem terjedt ki mindenkire, csupán a honvéd hadapródiskolákban és a főreáliskolákban tanuló, 16. életévüket betöltött fiatalokra, akik elsősorban saját családi birtokukon dolgoztak. A fiatalok másutt is dolgozhattak, az éjjelt azonban ebben az esetben is saját házukban kellett eltölteniük. Az önkénteseknek napi 3 korona átalányt fizetett a kincstár. A leirat előírta a fiatalok megfelelő táplálását, egyúttal kimondta, hogy fizetséget nem fogadhatnak el.65 A munkaerőhiány mértékét jól mutatja az is, hogy az igazságügy-miniszter leiratban jelezte, hogy a törvényszékeken letartóztatásban lévő polgári egyének az aratási munkákra igénybe vehetők.66 Az aratást végül úgy sikerült megkezdeni, hogy hat aratószázad érkezett a városba, akik nélkül a cséplési munkálatokat sem tudta volna elvégezni a város gazdatársadalma. Az egyénileg szabadságolt katonák szintén sokat segítettek a termelésben, májusban 530, júniusban 640, júliusban 760, augusztusban 660 fő vett részt ily módon a munkákban.67 A munkáskezek hiánya 1917 őszére elképzelhetetlen méreteket öltött Kecskeméten. Október hónapban Sándor István jelezte, hogy a szárazság, valamint az állandó katonai behívások következtében beállott emberhiány miatt az őszi vetés 20 százalékát sikerült csupán elvégezni. Ezen okok miatt további 400 erdei munkást kért, miközben tudta, hogy 250 hadifoglyot el akarnak vinni Kecskemétről más településekre.68 A ruházattal való ellátottság is komoly problémaként jelentkezett. 1917 novemberében a polgármester jelezte, hogy 101 darab zubbonyra, 75 darab köpenyre, 104 pár cipőre, 133 darab ingre, alsónadrágra és kapcára, valamint 41 darab sapkára lenne szükség a két éve itt élő hadi337 Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az 1. világháború éveiben
