Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1915. év történései
ten ebben az időben tíz tartalékkórház működött, amelyeknek sebesültszáma, továbbá a laktanyák zsúfoltsága a pöcegödrök sokkal gyakoribb tisztítását tették szükségessé. A tisztítás gyakoriságának növelésére a járványos betegségek egyre fokozódó terjedése és a nyári forróság miatt is szükség volt. Tekintettel a fentiekre és arra, hogy a gyepmesterrel kötött szerződést a város nem kívánta felmondani, továbbá, hogy egy ilyen szolgáltatás ellátása hosszú távon egy asszony vezetésével lehetetlen volt, a polgármester Mayer Mihály mielőbbi felmentését kérte külön kiemelve, hogy egyéb esetben a város közegészségügyi állapotáért felelősséget vállalni nem tud.128 Hettesheimer Gyula városi napidíjas a katonai ügyosztályon dolgozott. Fontos feladatát képezte a folytonos előkészítő munkák, összeírások, idézések, nyilvántartások, változások átvezetése, szemlék tartása. Kellő képzettségű munkaerő híján pótolni nem lehetett, azonban felmentését nem engedélyezték.129 Sztankay Lajos a városi iparostanonc iskola igazgatója vezetői feladatai mellett a helyi hadsegélyező bizottság titkára volt. Reggeltől késő estig végezte teendőit, melynek nagyságát jelzi, hogy a bizottság több száz családnak adott élelmiszert, tüzelőt, pénzsegélyt. A hadsegélyező bizottság a titkár vezetésével ingyenes munkaközvetítéssel is foglalkozott. Sztankay Lajost a vallás- és közoktatási miniszter felmentette.130 A háború előtt a városnál tizenegy erdőőr volt, akik közül hetet behívtak tényleges katonai szolgálatra és e szakszemélyzetet nem tudták pótolni. A behívásokat követően a feladatot mindössze négyen látták el, a városi erdők kiterjedése azonban 10 000 hold volt, 67 tagban. A földművelésügyi miniszter az év folyamán nagy mennyiségű tűzifa kitermelését írta elő, a kitermelés nyolc helyszínen folyt, hadifoglyokkal. A személyzet legnagyobb része Oroszországban hadifogságba esett, ezért konkrétan Kelemen Ede erdőgyakornok és Wolf Vilmos erdőlegény felmentést kérték.131 Körösi Sándor és Szőke Ferenc javadalmi felügyelők, B osztályú népfelkelők felmentését kezdeményezte a város javadalmi hivatala, mely tizennyolc javadalmi ágat kezelt, továbbá ellenőrzéssel és behajtással is foglalkozott. A behívások folytán a feladatok ellátása nagy nehézségekbe ütközött, amely azt vonhatta maga után, hogy a város elesik jövedelmeitől.132 31 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban
