Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét hadikiadásai az első világháború idején - Az első hadikölcsön
tálta: „Nehéz időket élünk! Hadseregünk az ország határain a polgárok testi és vagyoni biztosságát védelmezi nagy ellenséges erők ellen. Ilyen időben jogosult volna minden rendkívüli eszköz, melyet a szükség megkíván. A pénzügyminiszter megtehette volna, hogy a polgároktól kényszerkölcsönt vesz igénybe. [...] Ilyen eszközt a pénzügyminiszter igénybe venni nem akart. Bízik a polgárok önkéntes felfogásában és hazafiságában. Csak olyan kölcsönt fogad el, szegénytől és gazdagtól, mely az államnak önként adatik. Meg vagyok győződve, hogy a miniszter csalódni nem fog."'0 A belügyminiszter az 1914. november 11-én megjelent aláírási felhívás közzétételét megelőzően rendeletben határozta meg a törvényhatóságok legfontosabb teendőit a jegyzés minél sikeresebb lebonyolítása érdekében. A rendelkezés mindenekelőtt feladatul szabta valamennyi tisztviselőnek a nagy arányú társadalmi agitáció megindításában történő közreműködést: „Világosítsák fel a közönséget, hogy a pénzünknek is tulajdonképpen az állam hatalma, tekintélye és fizetőképessége adja meg az értékét, s hogy ugyanezek a tényezők biztosítják a kibocsátandó kölcsön kötvényeinek értékét."" A leiratból kiderül, hogy a kormányzat a kedvező kamatozású államkötvények kibocsátásával elsősorban az állampolgárok készpénzkészleteit kívánta magához vonzani, ugyanakkor számolt azzal is, hogy sokan a takarékbetétjeikben elhelyezett összegeket kívánják majd felhasználni kölcsön jegyzésére.12 A fennmaradt forrásokból kiderül, hogy Sándor István polgár- mester már a jegyzés megindulását megelőzően bizalmas megbeszélést folytatott a helyi hitelintézetek képviselőivel, akiknek az összejövetelen lehetőségük nyílt a hadikölcsönnel kapcsolatos álláspontjuk ismertetésére. A polgármester a találkozón elhangzottakról 1914. november 10-én kelt levelében tájékoztatta a pénzügyminisztert: „Arról panaszkodnak ugyanis az összes pénzintézetek vezetői, hogy a moratórium13 miatt a váltók egy részét nemcsak nem törlesztik, de kamatait sem fizetik és csereváltót sem adnak olyan ügyfeleik, akik nincsenek harcban, sőt részben jövedelmük sem kisebb, mint háború nélkül volna. Ilyen követelésük pénzintézeteinknek szerintük mintegy 2 millió koronára tehető, ami a kecskeméti viszonyok mellett igen jelentékeny összeg. [...] E mellett az állapot mellett, ha az intézetben őrzött takarékbetéteket a közönség a 303 Kecskemét hadikiadásai az első világháború idején
