Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét hadikiadásai az első világháború idején - Az első hadikölcsön
összjövedelmek 1915-ben és az azt követő évben.2 1917-től már a 10 ezer koronát meghaladó jövedelmekre is kiterjesztették az adókötelezettséget, állandó jelleggel.3 1916-ban került elfogadásra a vagyonadó tervezete, amelynek tárgyát az 50 ezer korona feletti értéket meghaladó ingatlanok, üzemi tőkék és tőkevagyonok képezték.4 Ugyanebben az esztendőben vetették ki egyszeri jelleggel az úgynevezett hadi nyereségadót is, amelyet a békeévekhez képest mutatkozó jövedelem-, illetve nyereségtöbbletek után kellett megfizetniük elsősorban a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak és egyleteknek.5 A fenti jogszabályok a kis- és középadózókat kevésbé érintették, a közvetett adók emelése következtében azonban az említett rétegek is nagyobb adóterheket viseltek a korábbiaknál. E rendelkezések körében elsősorban a szeszadó, a bélyegilletékek, valamint a dohány és dohánygyártmányok után fizetendő közterhek emelkedését említhetjük példaként.6 Számos adótétel megemelése és több új adónem bevezetése ellenére az állami adóbevételek - mint arra már fentebb is történt utalás - csak igen csekély mértékben fedezték a hadviseléssel járó többletkiadásokat. ■ Az első hadikölcsön A hadviselés következtében felmerült többletkiadások fedezését az állam kezdetben új bankjegyek tömeges forgalomba hozatalával igyekezett biztosítani. Ez az út, annak infláció generáló hatása miatt azonban csak nagyon rövid ideig volt járható.7 A hadiköltségek előteremtése már 1914 őszétől egyre súlyosabb terheket rótt a gazdaságra, ezért a kormány élve az 1912. évi LXIII. törvénycikkben kapott felhatalmazással, valamint kihasználva a lakosság hazafias lelkesedését „a nagy történelmi igazság érdekében folyó” háború rendkívüli kiadásainak a fedezésére 50, 100, 1000, 5000 és 10 000 koronás címletekben, évi 6%-os kamatozású adómentes állami járadékkölcsön kibocsátásáról hozott döntést.8 Ez azért is nagy jelentőséggel bírt, mivel Magyarországon ekkor került sor első ízben hazai kisbefektetők számára kis címletű állami értékpapír kibocsátására, amelyet a háború évei alatt még további hét jegyzés követett.9 A nyilvánosságra került hírt a kortárs pénzügyi szakíró az új befektetési lehetőség igénybevételére buzdító írásában így kommen301 Kecskemét hadikiadásai az első világháború idején
