Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét hadikiadásai az első világháború idején - A magyar háborús adópolitika
Gyenesei József A becslések szerint Magyarország első világháború alatti katonai és a háborúval kapcsolatos egyéb kiadásai összesen 32,7 milliárd koronát tettek ki, amelynek alig 5%-át sikerült adóbevételekből finanszírozni, ezért a fennmaradó részt kölcsönökből kellett előteremteni. A hadikiadások 53%-át a hadikölcsön bevételéből, 30%-át közvetlen jegybanki hitelből, 7%-át kereskedelmi bankoktól felvett hitelekből, 5%-át pedig külföldi kölcsönökből biztosították.1 A háborús terhek viseléséből az ország egészéhez hasonlóan Kecskemét városának és az itt élőknek is részt kellett vállalniuk. A település 1914-1918 közötti hadikiadásaira vonatkozó számítások azonban korábban nem készültek, így annak ösz- szegét még nagyságrendileg sem ismertük eddig. írásomban a háborús évek kormányzati adópolitikájának vázlatos ismertetésén túl próbálom részletesen bemutatni a háborúra fordítható állami források növelésében leghatékonyabb eszköznek bizonyuló hadikölcsönjegyzések kecskeméti sajátosságait. Továbbá a fennmaradt levéltári források adataira támaszkodva az alábbiakban igyekszem számszerűsíteni a hírős városnak és polgárainak a nagy háború idején tett áldozatvállalását. ■ A magyar háborús adópolitika A háború évei alatt, az állami bevételek növelése érdekében megalkotott adóügyi jogszabályok sorát az 1914. évi XLVI. törvénycikk nyitotta, amely az 1909-ben elfogadott, de hatályba nem léptetett Wekerle-féle jövedelemadó törvény részleges és ideiglenes alkalmazásáról rendelkezett. Ez alapján a hadisegélyezés céljaira szükséges összegek előteremtése érdekében megadóztatásra kerültek a 20 ezer koronát meghaladó 300
