Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Sorozások és felmentések a városban - Az 1914. év történései
Tóth Szilárd a z ajánlati lap rendelkezése szerint vonultak be a hirdetmény közzétételét követő 48 órán belül. A 37 évesek és a fiatalabbak a népfölkelési igazolvány első oldalán megjelölt felszerelési állomásra, a 42 évesek és a fiatalabbak az állandó tartózkodási helynek megfelelő népfölkelési felszerelési állomásra vonultak be. Munkás célokra és egyéb hadicélú szolgáltatások teljesítésére az elöljáróság adott utasítást.36 A honvédelmi miniszter 1914. augusztus 4-én iktatott távirata szerint a katonai célokra dolgozó egyes üzemek és szállítók hadköteles tisztviselői és munkásai, továbbá egyes hatóságok alkalmazottai is részint a hadügyminiszter, részint a honvédelmi miniszter által meghatározott mértékben és időre felmenthetőek voltak, ha ilyen felsőbb intézkedésre hivatkozás történt. Ezen alkalmazottakat az üzem felelősségvállalása mellett bevonulásra nem kényszeríthették.37 Közben a várost újabb távirattal keresték meg, mely szerint a részbeni mozgósítás alkalmával létszám felett szabadságolt, vagy elbocsátott 1878-1880. születési évfolyamú nem póttartalékos népfelkelők kötelesek voltak azonnal bevonulni. A részbeni mozgósítás alkalmával már szabadságolt népfelkelők közül most csak azoknak kellett bevonulni, akiknek ajánlati lapjuk szerint a közös hadsereghez, vagy a honvédséghez kellett bevonulnia. Utasították továbbá az 1879-1882. évben született közhuszárokat, hogy azonnal vonuljanak be.38 Néhány nap múlva követte őket az 1875-1878-as korosztályú csoport is.39 A sorozások eredményeként súlyos orvoshiány alakult ki. Az orvoshiány kellemetlenségein könnyítendő az itthon maradt orvosok közül többen tanácskozást tartottak. Itthon maradtak Horváth Mihály, Szívós Ignác, Fodor Jenő, Csabay Géza, Kecskeméti István, Tassy József, Eördögh Ferenc, Holczer Zsigmond és Lengyel Bertalan, továbbá Kubá- nyi Melánia, Szekulesz Adolf, Signer Lipót és Gyengő Ignác szakorvosok. Az orvosok arra kérték a lakosságot, hogy aki csak teheti, mint beteg, orvosát lakásán keresse fel a rendelési órák alatt, mivel a teendők igen nagy torlódása állhat elő, és bérkocsikban is nagy a hiány. A tisztiorvosi hivatalban délelőtt fél kilenc és 12 óra, valamint délután 3 és 4 óra között volt rendelés, valamint itt kellett bejelenteni a fekvőbetegeket is.40 A katonahuszárok augusztus 16-án vettek búcsút a várostól.41 A honvédelmi miniszter augusztus 24-én iktatott rendelete a korábbi rendelkezéseken könnyítve a katonai célokra dolgozó üzemeknek a népfel20