Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Sorozások és felmentések a városban - Az 1914. év történései
A mozgósításra tekintettel a belügyminiszter táviratilag elrendelte, hogy a polgármesteri hivatalban éjjeli felügyeletet kell tartani, amiről azonnal intézkedtek.20 A polgármester már július 27-én megírta első felmentési kérelmét, mivel a város főszámvevőjét és helyettesét is behívták tényleges katonai szolgálatra. Sándor István azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy engedélyezze a főszámvevő behívását 26 nappal elhalasztani, mivel a város a zárszámadást tárgyalta, „illetve különféle számügyek ezt megkövetelték.” A belügyminiszter azonban a kérés teljesítését nem engedélyezte.21 A városvezetés kezdeményezte továbbá Tormássy István rendőrkapitány és Bakkay József főerdőmester felmentését, akiket állásukban meghagytak.22 Szintén kérvényezték Wiszkidenszky Dénes anyakönyvvezető-helyettes felmentését - akit állásában meghagytak - ugyanis az anyakönyvvezető betegsége és helyettesének bevonulása miatt anyakönyvezés nélkül voltak kénytelenek temetni és a születések bejegyzése is elmaradt.23 A városházán, a rendőrkapitányi hivatalban eközben folytak a sorozások munkálatai: Papp György, Garzó Lajos, Barna Tibor vezették a munkálatokat, a behívottakat Sziládi Vendel, Zimay Károly és Tóth István látták el tanácsokkal. „Az embereket feleségeik is elkísérték és a hivatali szobák előtt várták őket. Kijönnek, néznek szomorúan. Egy hang nélkül borulnak össze. Gyermekeiknek már csak üdvözletüket küldik.” - szól a korabeli tudósítás a sorozás hangulatáról.24 A mozgósított csapattestek listája nem lehetett teljesen pontos, ugyanis a polgármester „helyes utasítások adhatása végett” az összes mozgósított csapattestek közlését kérte a minisztertől.25 A honvédelmi miniszter azonban választáviratában kijelentette, hogy az összes mozgósított csapattestek nem közölhetőek, a hirdetményben nem említett, de bevonulni tartozó nem ténylegeseket behívójegyekkel hívják be.26 Szintén a honvédelmi miniszter július 28-án iktatott távirata szerint rendőrök felmentését célzó kérelem már nem volt tárgyalható.27 Július 28-án érkezett a Magyar Királyi Kormány szózata a nemzethez Kecskemétre, melyben tudatták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.28 Másnap a város polgárai már Ferenc József császár és apostoli király „Népeimhez” című kiáltványát olvashatták, mely egyértelművé tette a háborús helyzetet: „Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszeli Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban
