Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése

Kecskemét törvényhatósági bizottsága már 1914. december 30-án határozatot hozott - az országban valószínűleg elsőként - arról, hogy gondoskodik a háborúban rokkanttá vált lakosairól és a hősi halottak özvegyeiről. Sándor István 1915-ben tervet dolgozott ki a korábban me­zőgazdaságból élt rokkantak foglalkoztatására. Ez azonban csak 1917- ben kezdett testet ölteni. A th. bizottság közgyűlése 1917. május 31-én határozatot hozott arról, hogy azon rokkantaknak, akik gazdálkodással kívántak foglalkozni, a szükséges területet a város birtokából vásárlás, vagy hosszú lejáratú haszonbérlet formájában lehetővé teszi. A Hadi­gondozó Bizottságra bízták a szabályzat kidolgozását.374 A hadi jótékonysági rendszer egységesítését rendelte el a minisz­terelnök 1917 novemberében. Az Országos Hadsegélyező Bizottság be­olvadt az Országos Hadigondozó Hivatalba (Bp. VI. Vilmos Császár út 37.). A helyi hadigondozó bizottságok működésének ellenőrzésére a miniszterelnök (900/1917. M. E. rendeletével) kormánybiztosságot szer­vezett. A délnyugati kormánybiztossági kerületbe osztották be Kecs­kemétet, a kerület kormánybiztosává Preszly Elemér országgyűlési képviselőt nevezték ki.375 A főispán felhívására a tanács a kecskeméti hadigondozó bizottságba a polgármester elnöklete alatt a következőket javasolta: Sándor Istvánná, dr. Kiss Jánosné, dr. Horváth Mihályné, Fa­ragó Béla, balásfalvi Kiss Ferenc, Szappanos Sándor árvaszéki elnök.376 Az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, Teleki Pál szeptemberben kimutatást kért a város területén működött jótékony egyesületek gyűj­tési összegéről, a hadiözvegy és hadiárva pénzalapról, a hadigondozás minél tökéletesebb megszervezése érdekében.377 A kimutatást december 23-i keltezéssel küldte meg Sándor Ist­ván azzal a megjegyzéssel, hogy a gyűjtött adományok mind megha­tározott rendeltetéssel bírnak: „Amennyiben eddig felhasználást nem nyertek volna, a háború után fognak az adakozók intencióihoz képest helyben felhasználtatni. A gyűjtés felett a legszigorúbb felügyeletet gya­korlom” 191 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom