Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1918. évi történések
173 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben m ég nem történt meg a beszolgáltatás. Sándor István kérte a minisztert, hogy amíg az egész ország területéről nem történik meg a beszolgáltatás, Kecskemétet mentsék fel a másodszori kötelezettség alól.320 A királyi udvartartási hivatal 1918 nyarán is Kecskeméttől kért befőzni való gyümölcsöket, igaz szerényebb mennyiségben, mint az előző évben. Megjegyezték, hogy a múlt évi igen szép, válogatott volt, amiért köszönetét mondtak. A szállításhoz pedig egy katonai kísérőt kértek.321 Sok termelő zöldség- és gyümölcstermését nem a piacon adta el és a megállapított árnál drágábban, ezzel megkerülték az élelmiszerek közegészségügyi ellenőrzését, nem fizették a piaci helypénzt. A polgármester újra hirdetményben tiltotta meg az ilyen eljárást és szigorú megtorló intézkedést helyezett kilátásba. A gyümölcstermés mindig jobb volt Kecskeméten, ezért engedélyezhette a városnak az Országos Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi Rt. június 15-én 200 vagon kajszibarack kivitelét. (Pár nappal később ezt 150 vagonra és 10 tonnára csökkentették.) A kivitel fele Ausztriába, fele Németországba ment.322 A közélelmezési miniszter a Kecskemét által beszolgáltatandó búza és rozs mennyiségét 1350 vagonban határozta meg. Amennyiben a város ezt a mennyiséget beszolgáltatja - írta a miniszter -, mentesül a rekvirálás alól és az ellátatlan lakosság teljes fejkvóta szerinti szükségletét a város egész évre megkapja. Ellenkező esetben újabb rekvirálást helyezett kilátásba. A polgármester utasította a terményátvevő bizottságokat, hogy szigorúan járjanak el, ugyanakkor küldöttség ment a miniszterhez a kivetett gabonamennyiség csökkentését kérve.323 1918 nyarán Kecskeméten a nagy szárazság miatt szénaínség volt. A tavaszi és őszi szalmás gabonák is silány termést adtak. A vármegyei takarmányozást intéző bizottság által Kecskemétre kivetett széna, tavaszi és alomszalma mennyiséget a város sem felajánlás, sem rekvirálás útján nem tudta biztosítani. 1917-ben: 4 576 q szénát 1 366 q tavaszi szalmát 15 253 q őszi szalmát 608 q kukoricaszárat rekviráltak. Az 1918. évi kivetés: 5 000 q széna 10 000 q tavaszi szalma 25 000 q őszi szalma.
