Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1918. évi történések
128 OOO/VI-1. 1917. sz. leiratában.) Sándor István szerint Kecskemét felkészülten állt a munkákra, ezt írta válaszlevelében: „[...] a közigazgatási hatóság eddig is, s a jövőben is mindent elkövet, hogy a termés biztosítására szükséges munkák kellő eréllyel és időben elláttassanak; ezen feladat könnyebb megoldására tanyai kerületeket (19) alakítottunk bizottsági vezetés mellett, melyek kötelessége a munkák ellenőrzése és a netán felmerülő bajok haladéktalan kiküszöbölése, esetleg bejelentése. Ezek működésének folyománya az, hogy ez ideig baj nem volt”.300 1918 elején mind a cukor-, mind a petróleumellátásban zavarok voltak. Az ok elég összetett volt: a központi eljárás pontatlansága, vagonhiány, forgalmi korlátozások, csökkent készletek. A Budapesti Ásványolaj Rt. és a Magyar Petróleumipari Rt. a téli hónapokra - november, december, január - nem szállított petróleumot. Négy-öt kecskeméti nagykereskedőnek utaltak ki petróleumot. A tanács kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy a városnak utalják ki, amit majd központilag jegyre osztanak ki. Sándor István szégyenletesnek tartotta, hogy a hatóság önzetlen munkájával nem tud a központnál annyit elérni, mint az uzsorás kereskedő.301 Jelentős volt a szénhiány is, ezért a villanyszolgáltatást csökkenteni kellett. A villanytelep szükségletét a központ útján nem tudta a város biztosítani, ezért a lakosság áramfogyasztását napi négy órában korlátozták, a hivatalok nyitvatartása reggel 8 órától délután kettőig tartott. A város maga kezdett tárgyalásokba. Utánajárásuknak köszönhetően elérték, hogy a német Winter Hermann cég ajánlatot tett porosz-sziléziai aknaszén szállítására. (Ennek a szénnek bizonyos része törmelék, illetve porszén volt.) A szénért szállítással, jutalékkal együtt 9 korona 10 fillért kértek.302 1918 áprilisában a szén, az olaj és egyéb anyagok ára annyira emelkedett, hogy 117 683 korona hiány mutatkozott. Ezért felemelte a város az áram árát magánszemélyeknek kw-onként 10 fillérről 15 fillérre, középületeknél 8 fillérről 12 fillérre. A villanytelep és a műjéggyár munkásai az óriási drágaságra és arra hivatkozva, hogy más munkásoknak kétszer, háromszor nagyobb munkabérük van, 35% -os emelést kértek. A törvényhatósági bizottság méltányolta kérésüket és elrendelte a kifizetést.303 A Sertéshizlalók Gőzmalma még 1917. február 14-én leégett. Németországból rendeltek új malomgépeket, melyek a német gyár főszerelőjével együtt 1918. február közepén érkeztek meg, de a Kárpátia 167 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
