Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Péterné Fehér Mária i gyekezzenek a nagyközönséget megnyeri a fatalpú cipők elfogadására. (Az iparosoknak tanfolyamot szerveztek, hogy a gyártási folyamatot elsajátítsák.)267 Az OKH adatokat kért a mezőgazdasági munkások napi béréről (élelmezéssel együtt). Kecskeméten 1917 májusában ez a férfiaknál 8 korona, a nőknél 5 korona volt. Ugyanakkor a helyettes polgármester megjegyezte, hogy a bérek fokozottan emelkednek a nyár folyamán. 1916. június végén, július elején az aratók napi bére 23 koronáig, a marokszedő nőké 12 koronáig emelkedett. Ezt nagyrészt a munkáshiány okozta. A munkabérek feljebb emelését a város hatósága azzal akadályozta meg, hogy a katonai parancsnokságok által rendelkezésre bocsátott legénység segítségével folyt az aratás és a cséplés, akiknek a munkaadók napi 5 koronát és élelmezést fizettek.268 1917. március 31-én az OKH elnökének megbízottja a helyszínen győződött meg Kecskemét ellátásának állapotáról. Jelentése alapján az OKH elnöke azt állapította meg, hogy a polgármester és munkatársai a közélelmezéssel kapcsolatos ügyek intézésében nem csak a kötelező és előírt rendszabályokat tartják be, hanem minden igyekezetükkel törekednek a súlyos időkben a lakosságot a nélkülözhetetlen életszükségleti cikkekkel legmegfelelőbb módon ellátni, amiért köszönetét mondott. Ugyanakkor ígérte, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók fejadagját a gazdasági munkák tartamára 250 grammra felemeli. ígérte azt is, hogy a város lisztkontingense keretén belül, mindig rendelkezésre fog állni havonta 5 vagon finom- és főzőliszt, amiről utasította a Haditermény Rt-t. Ugyanakkor néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet: a vendéglőkben a vendégek kenyérjegy nélkül kapják a kenyeret, ez kettős ellátást jelent. A kereskedőknél tárolt lisztkészletről nincs állandóan vezetett raktárkönyv, amelyből az adott üzletben beszedett kenyérjegy- szelvények számbavételével mindenkor megállapítható volna egyrészt, hogy a kereskedő csakis jegyek ellenében szolgáltatott ki lisztet, másrészt, hogy a városban egy adott időpontban a kereskedők kezén menynyi liszt van.269 Feltehetően éppen a liszt mennyiségének nem kellő ismerete, valamint az ígért liszt hiánya vezetett egy kellemetlen incidenshez. Erről átfogó jelentést tett Sándor István a belügyminiszternek 1917. május 21158
