Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Bevezetés
Aki a sorozás megkezdése előtt az összeírásra jelentkezést elmulasztotta, kihágás miatt 200 koronáig, aki elfogadható ok nélkül az újoncállításon vagy a felülvizsgálaton a kitűzött határidőben nem jelent meg, kihágás miatt 400 koronáig, aki fondorlattal a hadkötelezettség alól kivonta magát, vétség miatt egy évig terjedő fogházzal és 4000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntethető. Aki fondorlattal elérte, hogy önmaga vagy más jogosulatlanul valamilyen kedvezményben részesüljön, vétségért hat hónapig terjedő fogházzal és 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel kellett büntetni. Vétséget követett el a törvény nevében és három évig terjedő fogházzal, továbbá 4000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő, aki magát megcsonkította vagy más által megcsonkítatta.6 Az a katonai (honvéd) esküvel kötelezett egyén, aki a behívási parancsnak nem engedelmeskedett, ha a mulasztás felróható volt és 8 napnál tovább tartott, katonai bűntettet követett el és elrendelt mozgósítás vagy háború esetén egy évtől öt évig terjedő börtönnel kellett büntetni. Hasonlóan szankcionálta a törvény a katonai esküvel nem kötelezett katonai egyén, illetve népfölkelők által elkövetett e törvény hatálya alá tartozó bűncselekményeket is.7 A honvédségről szóló 1912. évi XXXI. törvénycikk szerint a Magyar Szent Korona országainak területe a honvédség kiegészítése és mozgósítása szempontjából hat honvéd kerületre oszlott: az I. budapesti, a II. szegedi, a III. kassai, a IV. pozsonyi, az V. kolozsvári, a VI. zágrábi horvát-szlavón honvéd kerületre.8 Kecskemét az I. budapesti honvéd kerülethez tartozott és ennek alárendelve működött Kecskeméten a hadkiegészítő parancsnokság.9 A népfölkelésről szóló 1886. évi XX. törvénycikk alapján a népfölkelés kötelezettsége alá esett minden állampolgár, aki akár az általános, akár a népfelkelési szolgálathoz szükséges védőképességgel bírt, és sem a hadsereg, sem a honvédség állományához nem tartozott, 19-től 42 éves koráig. Azok a népfelkelésre kötelezettek, akik a közszolgálat teljesítése vagy annak érdekében nélkülözhetetlenek voltak, a népföl- kelési szolgálat alól felmenthetők voltak. A népfelkelésre kötelezetteket két osztályba sorolták: A népfölkelés 1. vagy A osztályába tartoztak a 19 és 37 év közötti, míg a népfölkelés 2. vagy B osztályába a 38 és 42 év közötti népfelkelésre kötelezettek. A népfölkelést általában az ország határain belül alkalmazták, azonban kivételesen a Magyar Szent 13 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban
