Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
Péterné Fehér Mária 1 916. május 29-én jelent meg a 600/1916. M. E. sz. rendelet, amely a mezőgazdasági bizottságok legfontosabb feladatává tette az összes rendelkezésre álló kézi és fogatos (gépi) erők felhasználásával az aratás, a cséplés és általában a termés előkészítésének és betakarításának munkáját. „Senki sem húzhatja el a munkát” - szólt a rendelkezés, s aki a közigazgatási hatóságok rendelkezéseit megszegi, két hónap elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt sújtható.226 A kecskeméti mezőgazdasági munkabizottság június 1-jére 600, június 20-tól újabb 800 katonából álló munkáscsapatot kért, melyek az aratásban segítettek volna. Az Országos Munkabizottság június 1-jére csak 300 katonát bocsátott rendelkezésre. A június 20-ára kért 800 fős munkásosztag csak 25-én érkezett meg olyan ezredből, amelynek tagjai túlnyomórészt ipari munkásokból és a nyelvet nem értő egyénekből állt. így munkateljesítményük a hazai mezőgazdasági munkásokénál jóval alatta maradt. 454 önálló gazda kapott aratási szabadságot.227 Kecskemétről 1916. június 13-ig 12 594 egyén vonult be hadi szolgálatra, akik közül kb. 9000 fő korábban mezőgazdasági munkával foglalkozott. Pótlásukra hadifoglyokat kért a város. A kért 2000 főből 1700 főt kapott. Ugyanakkor a hadbavonult cséplőgépkezelők, fűtők - akár hadműveleti228 területen lévők is - november 30-ig szabadságot kaptak mezőgazdasági munkára.229 (Kecskeméten 40 cséplőgép volt munkás nélkül.) Ezen felül 30 katonai munkásosztag kiutalását kérte a város a honvédelmi minisztertől.230 A 24. zászlóaljból 3 katonai osztag augusztus 9-ig dolgozott a város határában. A hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter közös intézkedésére a szabadságolt katonai munkások és munkaadók között esetleg előforduló összeütközések elkerülése végett a munkabizottságokhoz egy-egy tisztet osztottak be.231 Közélelmezés céljára sikerült a városnak 1248 db bárányt, 128 db juhot, illetve kost beszerezni az ország különböző részeiből. A bárányok kifejlődve ősszel enyhítettek a húshiányon.232 1916 nyarán a Kecskeméti Lapok egyik cikkében támadta a helyi Első Kecskeméti Konzervgyárat, hogy bevásárlásaikkal „árdrágítólag” hatnak a piacra. A konzervgyár igazgatója a polgármesternek írt levelében közölte, hogy a bevásárlásokat személyesen szokta ellenőrizni a piacon, ahol azt tapasztalta, hogy más, nem kecskeméti konzervgyárak 146
