Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
A város lisztszükségletét március végén a belügyminiszter - a főispánnal folytatott tárgyalás alapján - 160 vagonban állapította meg, ennek felét tengerilisztben. Kecskemét számítása szerint a 19% korpa, 5% poriás és a szállításnál való 6%-os apadás figyelembevételével 117 vagon kukoricára volt szükség az ellátatlanokat illetően. Azzal számoltak, hogy Kecskemét akkori 70 000 fős lakosságból 20 000 személynek ugyan volt saját gabonája, de csak búza, rozs és árpa. Náluk a rekvirá- láskor fejenként 54 kg-ot hagytak. Tengeriszükségletük - mivel a kenyeret fele arányban kukoricából kellett előállítani - fejenként 25 kg- mal számolva - 60 vagon volt. A lakosság élelmezése tehát 177 vagon tengerivel lett volna biztosítható. Zsírkészlete alig volt Kecskemétnek 1915 tavaszán, szalonna sem volt. Az 1915 tavaszi készlet hiányához az is hozzájárult, hogy a 3000 ágyas sebesültkórházak szükségletét is fedezni kellett. A tervbe vett 6000 sertés hizlalásához pedig 36 000 q tengerire lett volna szüksége Kecskemétnek. A földművelésügyi miniszter két hétre elegendő lisztmennyiséget engedett át a városnak. A főispán ígérte, hogy a város tengeriszükségletéről igyekszik gondoskodni.167 A földművelésügyi miniszter azonban április 2-án azt nyilatkozta, hogy a megállapított összes gabonaszükséglet arányában kiutalt 48 vagon tengerin felül nem tud 120-130 vagont küldeni sertéshizlalásra. Március végén a földművelésügyi miniszter kiutalt Kecskemétnek 862 q búzát, 1830 mázsa rozst, 515 q árpát (112 000 korona áron, amit a Magyar Általános Hitelbank Gabonarekviráló Központjának kellett kifizetni). Felhívta a polgármestert, hogy gondoskodjon az 50% tengeri beszerzéséről. Sándor István táviratban válaszolt, hogy nem tudott a város tengerit szerezni, sürgősen kért 32 vagon rekvirált tengerit, mert teljes a liszthiány Kecskeméten.168 A liszt szétosztására nézve a törvényhatósági bizottság - a tanács javaslatára - 1915. március 31-én határozatot hozott a „szelvényrendszer” bevezetéséről. így akarták biztosítani, hogy a liszt azoknak jusson, akiknek arra szüksége van.169 Április elején országosan is hiány volt lisztből, mert miniszterelnöki rendelet írta elő (877/1915. sz. M. E.) a lisztkészletek bejelentését. A kecskeméti tanács is felhívta a lakosságot, hogy azt a búza-, árpa- és rozskészletet jelentsék be, ami a háztartási szükségletüket meghaladja. 131 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
