Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A város közélelmezésének, közellátásának szervezése
Péterné Fehér Mária m unkára jelentkezők.149 Pár héttel később azonban már azt kérelmezte a honvédelmi minisztertől, hogy a kecskeméti népfölkelők közül a birtokosokat és haszonbérlőket szabadságolja a betakarítási munkák idejére. A földművelésügyi tárca megbízható adatokat kért a betakarításról a gabonával és élelmi cikkekkel való ellátás érdekében. Alig értek véget a betakarítási, cséplési munkálatok (amit a polgármesterjelentése szerint „meglehetősen el tudtunk végezni”, a jövő évi termésről kellett gondoskodni. A szántás és vetés nagy nehézségbe ütközött, mivel a munkabíró férfiak jelentékeny részét katonának hívták be. Sándor István felhívta az itthon maradt kisgazdákat, bérlőket, fogjanak össze, akiknek igájuk van, segítsenek a szomszédnak, különösen azoknak a szegény asszonyoknak, akiknek keresőjük most mindnyájunkért harcol. Ők majd visszasegítik más munkákban, pl. krumpliszedésben. „Ma mindnyájunknak jobbaknak, áldozatkészebbnek, egymást szere- tőbbeknek és támogatóbbaknak kell lennünk” - jelezte a polgármester. A pusztai tanítókat és gazdaköröket kérte fel augusztus 26-án ezen eszme megvalósításában való segítségre.150 A kormány a Belügyminisztérium útján értesítette a város vezetését és közönségét, hogy a háború céljaira igénybevett lovakért és közlekedési eszközökért kártérítést a Postatakarék Pénztár útján fizetnek.151 A háború kezdetén a hús- és zsírellátás még nem okozott gondot, akkora sertésállomány volt Kecskeméten, hogy a kereskedők kivitelre szállítottak. Hetente 30 vagon hízott sertés Bécsbe való szállítására kaptak engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől.152 Szinte azonnal megindult viszont a kereskedői árak emelkedése. A polgármester a sorozatos panaszok miatt rendeletet bocsátott ki az élelmiszerek és egyéb elsőrendű közszükségleti cikkek ármegállapítása körüli visszaélések megakadályozására. Megbízta Szőke Gyula java- dalmi ügyvezetőt, hogy kísérje figyelemmel a piacon és az üzletekben mutatkozó áralakulásokat, s ha jogosulatlan haszonnal járó ügyletet észleltjelentse Garzó Lajos rendőrkapitánynak.153 Voltak olyan kereskedők, akik a papírpénzt nem akarták elfogadni. A belügyminiszter utasítására a polgármester az ilyenek engedélyének bevonását helyezte kilátásba. 1914. szeptember 23-án hozta nyilvánosságra a honvédelmi miniszter az úgynevezett „hadiárakat”, vagyis amelyeket a katonaság az 1912: LXV1II. te. alapján az élelmiszerekért fizet. 124
