Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
céljaikat megvalósították [...] Az utolsó lefolyt sztrájkmozgalmak során az izgatok áthágva a törvényes korlátokat, és fölhasználva a köznép tudatlanságát, azt mindenféle ígéretekkel tévútra vezetik, benne a más társadalmi osztályok elleni gyűlöletet táplálják, a hatóságok tekintélyét és a törvények iránti tiszteletet kiirtják, sőt annak kebeléből a hazaszeretet is kitépik .” A belügyminiszter szükségesnek tartotta, hogy a rendőrhatóságok a szociális téren megélénkült mozgalmakat a legéberebb figyelemmel kísérjék, s ha a nép az erőszakoskodás terére lép, vagy nyílt lázadásban tör ki, vagy büntetendő cselekményeket követ el, a megzavart közrend és közbiztonság helyreállítására azonnal a legnagyobb eréllyel, minden intézkedést tegyen meg. Sándor István polgármester Papp György rendőrfőkapitányt bízta meg a rendeletben foglaltak teljesítésével." A cs. és kir. hadügyminiszter 1918 februárjában megfontolás tárgyává tette a bronz- vagy rézszobrok hadicélra való igénybe vételét, ezért elrendelte összeírásukat. Kecskemét február 23-án két szoborról tett jelentést: Kossuth Lajos mellékalakos szobráról és Katona József szobráról (ma a Katona József Gimnázium előcsarnokában áll).100 Begyűjtésükre szerencsére nem került sor. A háború negyedik évében a hivatalok túlterheltsége folyamatosan nőtt. A főjegyzői hivatal vezetője Győrffy Pál főjegyző, aki a közélelmezési ügyek előadója is volt, a munka nagyságát az ügyek számának háború előttivel való összehasonlításával igazolta. 1912-ben 1730 ügyet intéztek, 1917-ben már 2831-et. Amikor nappali áram volt, elég gyorsan tudott dolgozni az ún. „parlograf ’ segítségével, amely az első szót a kimondással egy időben leadta. Ezt azonban nappali áram hiányában jó ideje nem tudta használni, kérte egy fő munkaerő biztosítását. (Ez Szabó Kálmán múzeum őr lett volna, akit előbb katonai szolgálat alól kellett felmentetni.)101 Szappanos Sándor, az árvaszék helyettes elnöke is a megszaporodott feladatokra hivatkozva (a háborúban elesettek, eltűntek, hadifoglyok, rokkantak összeírását is ennek a hivatalnak kellett végezni) két fő munkaerőt kért. Két hölgy kisegítőt kapott.102 Rapcsányi Kálmán főszámvevő a segélyek kifizetésének nehézségeit panaszolta a polgármesternek. A segélyek felvételénél ugyanis az írni tudók az iraton aláírásra kijelölt kis helyre alig tudták nevüket odaírni, az írni kevésbé tudók nagyon lassan írták alá nevüket, az írni nem tudóknak pedig két 111 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
