Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása

let elnökeként 1915-ben „katonaotthont” szervezett, elsősorban sebesült katonák, másodsorban a helyi póttesteknél szolgáló katonák részére. (Naponta 50-100 fő kereste fel az otthont.) Olvasmányokkal, íróeszközökkel látták el a katonákat, előadásokat szerveztek, hetente egyszer megvendégelték őket.91 Szeptember 14-én dr. Horváth Mihály országgyűlési képviselőn kívül a városi tisztikar tagjai közül összesen 39 főt terjesztett fel kitüntetésre a polgármester (többek között: Dékány László helyettes polgármestert, Papp György rendőrfőkapitányt, Dömötör Lajos tanácsnokot, aki a lisztellátás teendőit intézte, Zimay Károlyt, aki a rekvirálás körüli ügyeket szervezte, Tormássy Ferencet, ő volt a felelőse a közellátásnak, közélelmezésnek, Csabay Géza tiszti főorvost aki leküzdötte a harctérről behurcolt kolerát és kiütéses tífuszt, megakadályozta a hólyagos himlő járvánnyá terjedését, intézte a tömeges védőoltásokat, fertőtlenítéseket, Szappanos Sándort a hadiárvák gondozása körüli munkájáért).92

Ugyancsak szeptemberben a hadbavonultak családtagjainak támogatására alakult Hadsegélyező Bizottság vezető tagjainak kitüntetésére, összesen 24 személyre tett előterjesztést a polgármester. Köztük volt dr. Kiss Jánosné, Sándor Istvánné, Győrffy Balázsné, dr. Fodor Jenőné, Sztankay Lajos, Füvessy Imréné, Tárnok Józsefné, özv. Laczy Sándorné, Szőke Gyuláné, Vasváry Ida.93

1917. október elején kezdődött meg az orosz állampolgárok egy részének hazabocsátása. Ez főleg a felügyelet alatt állókra (internáltakra) vonatkozott, nem a hadifoglyokra.

Ugyanakkor kezdték meg a túlnyomórészt rézből álló kirakatberendezések, lószerszámveretek, bútorveretek, csuklópántok, csapok hadicélra való igénybe vételét (a 21 722/eln. 20-b. 1917. sz. rendelettel), majd a villámhárítók és orgonasípok kerültek sorra.

Kecskemét város háztartási vagy költségvetési egyensúlya 1917- ben sem valósult meg, ezért a belügyminiszter elrendelte, hogy a város birtokaiból adjon el területeket, amivel a hiányt fedezni tudja. Ennek következtében a kistalfái erdőterületek kerültek eladásra. (A különálló erdőterületekben lévő fákat még 1915-ben, 1916-ban kitermelték.) A parcellázásokkal értékesített föld ára már hozzájárult a város háztartásának rendezéséhez. A földeladást a földművelésügyi miniszter is jóváhagyta (47 713 I.-A-1/1917. sz. leirattal).94

109

A városvezetés helytállása az első világháború éveiben