Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
ség a lakosság hangulatát, különösen az élelmiszerek beszerzése körül, állandóan éber figyelemmel kísérjék. A röpiratok és a nyomtatványok is azonnal lefoglalandók voltak.83 1917. július 14-én gr. Ráday Gedeon főispánt a király, IV. Károly, saját kérésére felmentette főispáni tiszte alól. A főispán külön levélben köszönte meg a polgármester és a tisztikar munkáját. Többek között ezt írta Sándor Istvánnak: „köszönöm azon hathatós támogatását, melyben részesített. Nem hagyhatom elismerés nélkül munkásságának méltánylását, amelyet a háború alatt a közigazgatás minden ágában, de különösen a közélelmezés biztosítása terén kifejtett. Amidőn ezért a legmelegebb köszönetemet fejezem ki, felkérem, hogy ezt a városi tisztikar előtt is tolmácsolni szíveskedjék”.*4 Az új főispán dr. Patay Tibor lett, akit július 30-án iktattak be hivatalába. A város törvényhatósági közgyűlése 1917. június végén határozatban mondta ki, hogy támogatja az új kormányt (a király június 15-én nevezte ki gr. Esterházy Móric elnökletével) és elfogadja a népjogok kiterjesztésére irányuló törekvését.85 1917. július 29-én a Kecskeméten és környékén lakó közszolgálati alkalmazottak ún. „beszerzési csoport”-ot alakítottak, hogy a tagok részére olcsó és jó minőségű élelmiszert és háztartási cikkeket nagy tételben tudjanak vásárolni.86 A honvédelmi miniszterhez rengeteg kérelem érkezett hadiszolgálatot teljesítőktől hosszabb-rövidebb időre szóló felmentés, szabadságolás iránt. A katonai érdekekre való tekintettel csak azok számíthattak ilyen fajta kedvezményekre, akik igazán rászorultak. Ezért a honvédelmi miniszter felszólította a törvényhatóságok első embereit, hogy helyben vizsgálják ki a kérelmeket és konkrét javaslattétel mellett véleményezzék azokat. (Mezőgazdasági szabadságot az illető katonának kihallgatáson kellett kérni csapattesténél, ilyen célból kérvényt szerkeszteni a városi elöljáróságnak nem lehetett).87 A hadra kelt seregek parancsnokai is arról tájékoztatták a hadügyminisztert, hogy nagyobb harcok idején megszaporodtak az olyan szabadságolási kérelmek, amit hozzátartozó megbetegedése címén kértek. A belügyminiszter elrendelte a városi hatóságoknak, hogy ezután csak életveszélyes esetekben igazolhatják a szabadság szükségességét.88 107 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
