Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei
jét, Lévay Bélát, és a Polgári Demokrata Párt népbíráját, Taraszovits Ödönt. Az 1946 őszétől fokozatosan alakuló új polgári pártokat az 1947. évi 34. te. azonban már nem engedte be a népbírósági rendszerbe. Ezután a koalíciós pártoknak már csak olyan aktíváik maradtak, akik nem voltak képesek ellenállni a kommunisták nyomásának. A vádakkal a politikai hatalom nagy számban tudta hosszabb-rövidebb időre eltávolítani a társadalom „reakciós” elemeit. Szegeden legelsőként az újonnan megalakult polgári pártok szegedi képviselői ellen használták fel ezt a jogszolgáltatási szervet. Már 1947 elejétől indítottak eljárásokat a Magyar Szabadság Párt Délvidéki Szervezetének tagjai ellen, akik közül a legprominensebb politikai személyiség Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő volt, akit 1948-ban ítéltek el 15 év börtönre.16 Népbiróság elé állították még az utóbb 1956-os tevékenysége miatt kivégzett Kováts Józsefet,17 a szervezet ifjúsági titkárát, és a Kereszt és Kard összeesküvésben 1950-ben kivégzett Halápi Józsefet, a párt egyik körzetvezetőjét.18 Az 1947-es választások után pedig a szegedi választásokat megnyerő Magyar Függetlenségi Párt szegedi aktivistái ellen hoztak intézkedéseket, Dr. Falcione Kálmánt, a párt helyi vezetőjét első fokon 10 év, másodfokon 5 év börtönre ítélték.19 Az Államvédelmi Osztály, később hírhedtté vált eszközeit alkalmazva, felszámolta a konzervatív jobboldali politikai struktúrát a városban, „agent provocateur” bevonásával egy fiktív illegális szervezet kialakulását segítette elő. A fiktív összeesküvésbe 40 jobboldali személyiséget kevertek bele, akiket a szegedi népbíróság elítélt.20 A két munkáspárt egyesülése után a tárgyaló tanácsokban immár döntő többségbe kerültek a kommunista elkötelezettségű népbírák, amelyek biztosították a kommunista hatalom politikai céljainak elérését. A politikai szándékok egyértelműen megmutatkoztak az 1948 őszi szövetkezetesítési kampány idején, a termelőszövetkezeti csoportok ellen fellépő gazdák ellen politikai büntetőeljárásokat indítottak. Megfigyelhető, hogy ha a tárgyalás és az ítélethozatal még a kampány idejére esett, akkor az átlagosnál súlyosabb verdiktet alkotott a Népbíróság. A kampány megszűnése, a termelőszövetkezeti csoportok létrejötte után, mivel az ügy már nem tűnt fontosnak az államhatalom számára, másodfokon az ítéleteket akár jelentősen is csökkenthették.21 A kommunista hatalom befolyását a számára fontos tulajdonok megszerzésére, és az ellenségesnek tartott rétegek megfélemlítésére is felhasználta. A Szegedi Népbíróság tárgyaló tanácsai ebben az időszakban már kételkedés nélkül magukévá tették a Belügyminisztérium Államvédelmi Farkas Csaba_________________________________________________________________________________ 96
