Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: „Ennek a tisztnek a viselése nagyon tövises..." bírók, népügyészek és laikus bírák a háború utáni felelősségre vonás folyamatában
ellen tüntető hangok és megjegyzések hangzottak el. Másnap pedig a bíróság ellen falragasz által tüntettek. E következmények okaként a tanácsvezető bírónak a tárgyalásokon érezhető feltűnő elfogultságát jelölték meg. A bírót 2 hónap múlva leváltották.25 Számos esetben a tanácsvezető bíró vagy a népügyész önként vált volna meg pozíciójától. Pl az a Nyíregyházi Népbíróság vezetését 1945 februárjától közmegelégedéssel ellátó bíró, aki 1946-ban, 7 hónapi működés után kért betegszabadságot és kijelölése megszüntetését: „a sokszor igen nehéz körülmények között végzett munka úgy testileg mint idegileg annyira megviselt, hogy idegkimerültségjelei mutatkoznak nálam” - írta.26 Egy kalocsai népügyész az igazságügy-miniszterhez felterjesztett kérelmében nyíltan rámutatott felmondásának egyik jelentős okára: helybeli létére kényelmetlennek érezte a rá bízott feladatot. Mint írja, vidéki viszonylatban a politikai ügyekkel kapcsolatosan sokkal célravezetőbb és megnyugtatóbb, ha az ügyek elintézésében a helybeli viszonyoktól független, máshonnét jött, teljesen idegen népügyészek vesznek részt.27 Pécsett a népbíróság egyik tanácsvezető helyettese a büntetőügyek intézésében, a tárgyalásvezetésben való tapasztalatlanságával és fiatal korával próbálta indokolni, miért szabadulna a megbízatástól: „komplikált bűnügyek tanácsvezetéséhez, különösen laikus tanács vezetéséhez nem érzek magamban kellő erőt, és ilyenekben nincs gyakorlatom...", „a tárgyalóteremben én, a vezető vagyok a legfiatalabb, és talán e miatt nincs szavamnak kellő súlya a tanácskozásokon". A népbíróság vezető bírája nem pártolta a kérést, hiszen — mint írta - „a gyakorlat hiánya megfelelő törekvéssel pótolható”. A szakminisztériumból pedig a következő válasz érkezett: „a kijelölés visszautasítása — minden alaposabb indok nélkül - a szolgálati kötelezettség súlyos megsértését jelentené".28 * A pozíciótól való szabadulás vágya a népbíróságokat ért nagy számú kritikából is eredeztethető. A tárgyalásokat élénk figyelem kísérte a közvélemény részéről. A sajtó napi szinten foglalkozott a háborús felelősségre vonás kérdésével, a pártok, a nemzeti bizottságok panaszaikkal bombázták a minisztériumot a különbíróságok, szerintük, nem megfelelő működése miatt. A közigazgatási szervek, az orosz katonai hatóságok, a politikai pártok az ítélkezés befolyásolására törekedtek, s ugyanezt a cél szolgálták a névtelen fenyegető levelek, a tömegtüntetések és a népbíróság ellen uszító falragaszok. A támadások, hecckampányok középpontjában többnyire a tanácsveTánczos-Szabó Ágota_________________________________________________________________________ 84
