Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Soós István: A háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolatos iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

háborús bűntettben bűnösnek mondta ki és halálbüntetésre ítélte.21 A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1959. október 2-án, zárt fellebbviteli tárgyaláson a Budapesti Katonai Bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezéseket elutasította.22 Karabélyos Imrét 1959. november 3-án kivégezték.

Soós István___________________________________________________________________________________

6. Radnai László ügye (1947-49 és 1971-73)

Radnai László egykori csendőrtiszt ellen háborús büntettek elkövetésének gyanúja miatt két ízben indult eljárás. Az ő ügyének részleteit is többféle irattípusból ismerhetjük meg. A részben 1945 előtti iratokat tartalmazó, P-418 jelzetű dossziéban megtalálható egy 1942. január 16-án kelt kitüntetési javaslat, melyet Báthory Géza csendőr alezredes terjesztett fel elöljárói véleményezésre.23 A véleményezés megtörténte után Radnai Honvéd Vezérkarfőnöki okirati dicsérő elismerést kapott a „délbácskai kommunista lázadás alkalmával teljesített kitűnő szolgálataiért”. A V-77331 jelzetű dosz- sziéból a Radnai ellen a világháború után folyó vizsgálatról és internálásáról tudunk meg adatokat. E szerint 1947. július 13-án érkezett meg szovjet hadifogságból a Belügyminisztérium debreceni hadifogoly-szűrőtáborába. Az ekkor felvett jegyzőkönyvből kiderül, hogy 1939-ben Ludovika Akadémiát végzett, 1940 júliusában csendőrtiszti tanfolyamra került, s hogy 1941 júniusától szolgált ténylegesen csendőrként. 1942. január 6-án került Csurogra karhatalmi szakaszparancsnoknak, ahol saját bevallása szerint 500 ember elfogásában és „Tiszára kisérésében” működött közre. Január 9-től Mozso- ron 40 foglyot ejtett szakaszával, akiket átadott a 16. határvadász századnak. Január 20-tól február 4-ig Zsablyán teljesített szolgálatot. 1942. február 4-től több szolgálati helye ismert, egészen 1945. május 11-i ausztriai fogságba eséséig.24 Radnait 1947. július 24-én internálták,25 majd Budapestre szállították, ahol a Budapesti Népügyészség a Nbr. 11. §. 5. pontjába ütköző háborús bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatti indított ellene nyomozást, s elrendelte előzetes letartóztatását. Mivel azonban az említett vádpontban nem tudták bizonyítani bűnösségét, a népbíróság pedig nem határozott előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, 1948. szeptember 20-án szabadlábra helyezték.26 Ezt követően szeptember 28-án újra internálták, ahonnan 1949. június 11-én szabadult.27

74