Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Soós István: A háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolatos iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

4. Háborús bűnösök felelősségre vonásának konkrét esetei — Kaesmann Baritz István ügye (1945-1946)

Kaesmann Baritz István személye és az általa elkövetett bűncselekmények többféle iratban is felbukkannak. A Magyar Allamrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának, a PRO-nak az ÁBTL levéltári rendszerében 1. 1. alá sorolt iratai között találjuk meg az ügy rendőrségi nyomozati dokumentumait.6 Ezekből az derül ki, hogy a népbírósági rendelet 11. §. 5.7 és a 13. §. 2.8 pontjába foglalt bűncselekmények gyanúja alapján, 1945 májusában vette őrizetbe Kaesmann Baritzot a PRO. A nyomozás során keletkezett kihallgatási jegyzőkönyvekből, a PRO-n készült jelentésekből és az ezek alapján 1945. július 3-án készített vádiratból az derül ki, hogy Kaesmann Baritz 1940 áprilisától volt nyilas párttag, s 1942 októberétől egészen 1944. október 15-ig leventeoktatóként tevékenykedett. 1943 elejétől a Budapest VII. kerületi zsidó büntető szakasz oktatója volt, s az ottani leventékkel nagyon sokat kegyetlenkedett. 1944. október 17-től V. kerületi nyilas karhatalmi parancsnokként a beérkezett feljelentéseket a hozzá beosztott pártszolgálatosokkal kinyomoztatta, házkutatásokat rendelt el. Az elfogott zsidókat személyesen is verte, értékeiket elrabolta, s részt vett Duna-parti kivégzésekben. Kaesmann Baritzot 1944 novemberében védelmi vezetőnek nevezték ki, s 1945. január 10-i megsebesüléséig egyik fő feladata volt emberek erőszakos besorozása a Hungarista Légióba, az orosz csapatok elleni harc fokozása érdekében. Kaesmann Baritz István ügyének népbírósági ítéleteit a V-137653 jelzetű vizsgálati dossziéban találjuk meg. A Budapesti Népbíróság először 1945. augusztus 29-én hozott ítéletet az ügyében.9 A bíróság ekkor még nem látta bizonyítottnak személyes részvételét az elfogott zsidók kínzásában és kivégzésében. Bűnösnek találta viszont a Nbr. 13. §. 3. pont első bekezdésében meghatározott háborús10, valamint a Nbr. 15. §. 2. pontjában meghatározott népellenes bűntettekben", s mindezekért életfogytig tartó kényszermunkára ítélte. Fellebbezés után a Budapesti Népbíróság 1946. július 5-én hozott újra ítéletet az ügyben, amelyet most már kilenc vádlott-társának ügyével együtt tárgyalt.12 Kaesmann Baritz lett az V. rendű vádlott, s a X. rendű vádlott kivételével mindenki halálos ítéletet kapott. Kaesmann Baritz Istvánt, miként az ügy nyolc másik vádlottját is bűnösnek találták a Nbr. 11. §. 5. pontjába ütköző háborús bűntettben, ezért születtek a halálos ítéletek. Kaesmann BaSoós István-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------72