Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950
Bárdossy László hajdani miniszterelnök bűnössége elsődlegesen az Nbr. 11. § 2. pontja szerint került kimondásra, mert mint a „kormány, országgyűlés tagja, vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta”.89 A Novella 6. §-ával megállapított Nbr. 11. § 5. pontja került alkalmazásra az 1942. januári Újvidéken és környékén folytatott razzia irányítóival, Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornaggyal és Grassy József vezérőrnaggyal szemben, mert mindkét elítélt a „megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával a reábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának”.90 A nyilas hatalomátvétel utáni kinevezés elfogadása az Nbr. 13. § 3. pontja szerint háborús bűntettet jelentett: pl. ezért mondta ki bűnösnek Te- mesváry Gyula volt budapesti királyi főügyész-helyettest a népbíróság, mert 1945. március 27-én elfogadta a nemzetvezetőtől a koronaügyész-helyettesi kinevezést, és rá az esküt is letette.91 A 15. § 1. pontja szerint népellenes bűnös volt a „minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja”, illetve az a „vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan résztvett”. Ez alapján került pl. vád alá Mikecz Ödön volt igazságügy-miniszter, mint az ún. I. zsidótörvény, „A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló 1938: XV. te. javaslatának előterjesztője.92 A 17. § 4. pontja szerinti népellenes bűntett miatt ítélte el a népbíróság pl. Miskolczy Ágost koronaügyész-helyettest, mert „kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött”. Az ítélet a vádlottnak az 1930-as években kifejtett publicisztikai és tudományos munkáit rótta fel.93 b) Más tényállások A népbíráskodás az Nbr. 20. §-ának hatásköri szabályai szerint kiterjedt:- az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. te. 1-5. §, 35
