Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950
VII. Szervezeti rendelkezések 1. A népbíróságok Magyarországon 1944. december 21-én a dualizmus korában létrehozott törvénykezési szervezet működött. Az igazságszolgáltatás központi elemét, a bíráskodást illetően még a 1868:LIV. te. mondta ki, hogy a legfőbb bírói hatóság polgári személyek ügyeiben a Kúria, míg felsőbíróságként két ítélőtáblát jelölt meg. Az állami igazságszolgáltatás alaptörvényét jelentő „A bírói hatalom gyakorlásáról” szóló 1869:IV. te. létrehozása után került megalkotásra „Az első folyamodású bíróságok rendezéséről” (a törvényszékekről és járásbíróságokról) szóló 1871:XXXI. te. Az 1871:XXXI1I. te. létrehozta az „igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek” képviseletére a királyi ügyészséget főként bűnügyi feladatokkal, majd a királyi ítélőtáblák és főügyészségek számát az 1890:XXV. te. gyarapította. Az 1913:VII. te. 1. §-a alapján a fiatalkorúak bűnügyeiben a törvényszékek és egyes járásbíróságok jártak el. Az egész törvénykezési szervezet az igazságügy-miniszter felügyelete alatt állt, aki az ügyészséget utasításaival irányította is. Az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződést követően változatlan szerkezetű igazságszolgáltatási szervezet működött tovább. Mivel a fegyverszüneti szerződés 2. pontja az ország határaiként az 1937. december 31-i állapotot jelölte meg, az eszerinti területen 5 ítélőtábla és főügyészség (Budapest, Debrecen, Szeged, Győr, Pécs), 23 bűnügyekkel foglalkozó törvényszék, ügyészség s ezek melletti börtön, 142 járásbíróság, nagyrészük fogházzal, valamint 8 országos fegy- és 5 javítóintézet létezett.37 A katonai igazságszolgáltatás elkülönült szervezetben folyt, mivel a Kbp. szerinti bíróságok voltak az illetékesek a hadsereg és a csendőrség állományába tartozókkal szembeni eljárásokra: első fokon honvéd törvényszékek működtek, felettük pedig a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék állt. A bíróságok mellett az illetékes parancsnoknak alárendelt honvéd ügyészek tevékenykedtek. A háborút követően, a harcok megszűntével a helyükön maradt vagy a kitelepítés, menekülés után visszatért igazságügyi személyek öntevékenyen, illetve a megszálló szovjet csapatok vagy az újonnan alakult néphatalmi szervek felhívására hozzákezdtek feladataik ellátásához. Az egyes szervezeti egységek a továbbiakban magukat az új államhatalom, az Ideiglenes Nemzeti Kormány szervének tekintve folytatták munkájukat.38 17
