Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
17 Uo. 328-329. o. - 80 041 személyt távolítottak el állásából az országban. A 2116 fős bírói és ügyészi testületből a 390 eltávolított jogvégzett 17,95%-ot jelentett. 18 Előadásunk, illetve írásunk nem taglalja az 1946. évi VII. te. hatálya alá tartozó népbírósági különtanácsok által tárgyalt ügyeket, mert azokat vagy a korábbiakban a bíróság vagy utóbb az 1990. évi XXVI. törvény ex lege megsemmisítette. 19 V. M. Molotov, szovjet külügyi népbiztos A. J. C. Kerr, moszkvai brit nagykövethez levelet írt 1943. június 7-én. Ebben - többek között - kifejtette, hogy „azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott, valamint azokért a gyilkosságokért és erőszakos cselekményekért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a megszállt területen követtek el, a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak kell viselnie, hanem nagyobb vagy kisebb mértékben a magyar népnek is". Az 1942. januári délvidéki s újvidéki razziák során történtek miatti felelősségre vonás ügyénél oly sokat emlegetett Kállay Miklós miniszterelnököt 1943-ban lépésre kényszerítő angol nyomás hátterét Molotov levele alapozta meg. ZINNER Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84, Budapest, 1985. 138. o. A szerző idézetének helye: Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Ösz- szeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Juhász Gyula, Budapest, 1978. 158-159.0. 20 Az amerikai, angol és szovjet külügyminiszter moszkvai háromhatalmi értekezletén, 1943 októberében elfogadott deklaráció nem hagyott kétséget, hogy a világháború lezárultával számon kérik a hitlerista bűnöket. Mégpedig ott, ahol azokat elkövették. A moszkvai elveket a londoni egyezményben véglegesítették 1945. augusztus 8-án. A magyarjoggyakorlat hamarabb keletkezett, mint a londoni. A jogszabály Magyarországon a háborús és népellenes bűntetteket, a londoni ún. Charter, a felállítandó nemzetközi büntetőbíróság szabályzata a béke elleni, a háborús és az emberiesség elleni bűntetteket kodifikálta. A „népellenes” kategória esetében nem árt utalni a szovjet előzményekre, különösképp a ’30-as évek hírhedt törvénysértő pereiből ismert „nép ellensége” (Bpar HaponoB) fogalomhasználatra... 21 A Magyar Köztársaság volt legfőbb ügyésze, dr. Györgyi Kálmán is elolvasta tanulmányom kéziratát. Köszönettel vett észrevétele: „a nullum crimen sine lege elvének a sérelmére utalsz. Ez a belső jogra nézve igaz. Sokak szerint a nemzetközi jogra nézve: nem." 22 Egyes történészek és publicisták szerint a felelősségre vontak száma, és a jogerőssé vált ítéletek mértéke eltörpül a különböző mértékű sérelmek okozásában bárminő szerepet vállalt és ezért felelőssé tehetők számához képest. 23 1950. április 1-jét követően már nem a népbírák, hanem a rendes bíróságok népi ülnökei elé állították az 1945: VII. te. alapján megvádoltakat. A halálra ítéltek számát - szemben a népbíróságoknak a másodfokú fórumokhoz megküldött (és a szerző által összegzett) adataival (MÓL Jelenkori Gyűjteménye. NOT iratai. Ügyforgalmi kimutatások 1945-1950.) - egy 1951 februárjából származó I. M. TŰK összesítés 315 főben rögzítette, tartalmazva egyúttal azt is, hogy 227 főt kivégeztek, míg 88 fő kegyelmet kapott. Feltűnő, és nincs rá magyarázat, hogy az ún. ’50-es évek radikalizálódó, fokozatosan ZiNNER Tibor----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------158
