Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

hozták a bűnösséget megállapító ítéletet, amely hivatalvesztéssel, vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztéséveljár", és a népbírósági elmarasztalásból kitűnően egyik eset sem forgott fenn. Ám - egyezően a Legfőbb Államügyészség indítványával - az Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság úgy találta, hogy „a szóban forgó bűnügy közérdeklődés tárgya, a meghozott, habár még nem jogerős ítélet a legszélesebb körökben nyilvánossá vált, ezért a kiszabott büntetés súlyosságára is tekintettel közérdekből nem kívánatos, hogy az ügy jogerős befejezéséig a nevezett bíró szolgálatot teljesítsen". Az igazság­ügyi tárca vezetője - miután dr. Méhest „B’Mistázták - 1946. augusztus 17-én határo­zott felmentéséről, a kúriai elnök ezt követően, mindennemű ellátási igény kizárásával úgyszintén felmentette állásából 1946. augusztus 26-án. A Magyarországról elmene­kült dr. Méhest a NOT másodfokon háromévi és hat havi fegyházbüntetésre ítélte 1948. június 15-én. Dr. Paulay Gyula kúriai bírót igazolták 1945. június 3-án. Négy hónappal később, októ­ber 2-án tartóztatták le, amint az e napon erről tájékoztató dr. Ferencz Tibor népügyész prejudikálva fogalmazott: a nevezettek, Fürst és Sallai„tó>vényíe/en kivégzése" miatt indított eljárásban. 1946. június 1-jén a Budapesti Népbíróság kétévi fegyházbüntetésre ítélte. Június 15-én a kúriai elnök állásától ideiglenesen felfüggesztette, és erről értesí­tette az Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróságot. E fórum az elsőfokú ítélet meghozatala után az állásától felfüggesztett dr. Paulay ügyében is egyetértett - miként dr. Méhes esetében is tette, hasonló indoklással - ezzel a kúriai elnöki határozattal. Miután „B”- listázták, dr. Paulay illetményét megszüntették 1946. november 30-ától. A NOT 1948. június 15-én háromévi és hat havi fegyházbüntetésre marasztalta el. Az 1945. június 28-án lefogott budapesti ítélőtáblái bíró, dr. Pálffy 1946. június 1-jén kihirdetett elsőfokú elmarasztalása kettőévi, másodfokú ítélete háromévi és hathavi fegyházbüntetés volt. 1952. április 30-án szabadult. Dr. Zsitvay Tibort dr. Pálffyval egyező napon fogták le, de szabadlábra helyezték 1946. június 1-jén, a Budapesti Népbíróság elsőfokú ítéletének kihirdetése napján. Külföldre menekült, ö kétévi és hat havi fegyházbüntetést kapott, másodfokon a NOT nyolcévi fegyházbüntetésre súlyosbította ítéletét. Az egykori, statáriális per ügyészének, dr. Széchy Istvánnak sorsa másképp alakult, őt -noha 1946. március 29. és június 1.között letartóztatásban volt-nem találta bűnösnek a főváros népbírósága 1946. június 1-jén. AzÁVH letartóztatta a főállamügyész-helyet- test ezzel szemben 1952. november 20-án, a Budapesti Megyei Bíróság ötévi börtönre ítélte 1953. június 14-én, a határozat jogerőssé vált november 19-én. A nemzetvezetőre felesküdött kúriai elnököt, dr. Szemák Jenőt-távollétében-a Buda­pesti Népbíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítélte 1948. május 29-én. 15 ZINNER Tibor - Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla közre­működésével -: Megfogyva és megtörve. Évtizedek és tizedelések a jogász világban 1918-1962. Budapest, 2005. 200. o. - Az igazolási eljárások során az igazságügyi al­kalmazottak kb. 5,7%-át (kb. 530-540 főt) érték különböző jellegű joghátrányok 1946. április 24-ig. Közülük bíró és ügyész 3,5% volt. 16 Uo. 328. o. - A „B’Mista során az igazságügyi apparátusból minden ötödik személyt, 1616 főt elbocsátották. A második világháborút megelőző és a „fordulat évének” végén meglévő létszámhoz képest 16,24%-kal, illetve 18,8%-kal voltak kevesebben. 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom