Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
dr. Szakács Sándor, dr. Habuda Miklós, dr. Svéd László, dr. Szomszéd Imre, Markó György és dr. Balogh Margit, Budapest, 1991. (A továbbiakban: Törvénytelen szocializmus, 1991.) 361. o. 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) I. M. iratai (csak annyit tudok dr. Kahler Frigyestől, hogy iktatta levelem. Dr. Zinner Tibor legfelsőbb bírósági csoportvezető levele dr. Kahler Frigyeshez, az 1. M. főosztályvezetőjéhez, 1991. június 24. (Másolata a szerző birtokában.) 4 ZINNER Tibor: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők” felelősségre vonásához (avagy miért kell a semmisségi törvény). In: Büntetőjogi tanulmányok. 2. 2000. 58. o. „A közvélemény, valamint a jogásztársadalom jelentős része általában úgy vélekedik, hogy az ún. »súlyos« ítéletek fogalmába az öt éven felüli elmarasztalások tartoznak. A népbíráskodáskor az első fokon, nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés- és kényszermunka büntetések 84,4%-a a nem »súlyos« ítéletek közé tartozott. Minden öt elítélt közül négy ilyen mértékű határozatot kapott. Sőt, valamennyi ítéletből minden második elmarasztalás - 12629fő (46,77%) - egy éven aluli szabadságvesztés büntetés volt. A vádlottak annak ellenére részesültek ebben az ítéletben, hogy az őket elmarasztaló nép- bírák tudatában voltak ítéletük következményének, annak, hogy ezeket a határozataikat a népügyészek hivatalból megfellebbezik, súlyosbítást követelve." 5 Dr. MAJOR Ákos: Népbíráskodás - Forradalmi törvényesség. Egy népbiró visszaemlékezései. (Sajtó alá rendezte és az előszót írta: Zinner Tibor.) Budapest, 1988. 410. o., valamint az 1947. év XXXIV. te. a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről (kihirdetve 1947. december 31-én). A 12. §. (2): „a népbírósági tanács öt tagból áll. A tanács elnökét (helyettes elnökét) a bírói (ügyvédi) képesítésű személyek sorából az igazságügyminiszter jelöli ki, egy-egy tagját (póttagját) pedig a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervei küldik ki.”. Továbbá 14 §. (2): „a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt országos vezetősége beküld a Népbíróságok Országos Tanácsának minden tanácsába egy-egy bírói (ügyvédi) képesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű [...] állandó tanácstagot." Az 1947. év hatályos jogszabályai, Budapest, 1948. 1. kötet, 109-110. o. 6 Dr. Zinner Tibor legfelsőbb bírósági csoportvezető feljegyzése dr. Solt Pál elnök úr részére, 1992. március 5. (Másolata a szerző birtokában.) 7 Dr. MAJOR Ákos, 1988. 408-409. o. 8 Dr. Zinner Tibor legfelsőbb bírósági csoportvezető feljegyzése dr. Solt Pál elnök úr részére, 1992. március 5. (Másolat csatolva.) 9 ZINNER Tibor, 2000. 4L o. 10 A semmisségi törvények - Büntetőjogi tanulmányok III. - Tudományos ülésszak Veszprémben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Veszprém Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi területi Bizottsága Büntetőjogi Munkabizottsága rendezésében, 2000. év március hó 13. napján. Budapest, 2002. 105. o. Sajtó alá rendezte: Kahler Frigyes. 155
