Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

utasították. Az első ítéletet - az akkor még Budapesti Néptörvényszék nevet viselő - Budapesti Népbíróság dr. Major Ákos által vezetett tanácsa hirdette ki 1945. február 3-án. A népbíróságok feladatuk elvégzését követően sorozatosan szűntek meg, legutoljára Szegeden. Tevékenységük három nagy szakaszra osztható: 1945 eleje és 1948 tavasza között végezték el a munka dandárját, amit 1948 januárjában 15 népbíróság megszüntetése is bizonyít. 1949 tavaszáig tart a következő periódus, ekkor azok hagyták abba ítélkezésüket, amik a korábban felszámoltaktól a legkevesebb folyó ügyet vették át, végül 1950 tavaszára a már centralizált népbírósági rendszer utolsó tanácsai is befejezték munkájukat.

A népbíróságok működésének értékelése csak a népügyészségek munkájának áttekintése után végezhető el. A népbíráskodás megszűnésekor rendelkezésre állt adatok szerint 90 551 főt állítottak a népügyészségek elé. 87 417 személy ügye 1950 áprilisáig lezárult. Vádat emeltek 42 066 fővel szemben, a többi esetben - itt nem részletezett okok miatt - az eljárásokat megszüntették. Minden második gyanúsított ügye vádemeléssel zárult. A radikális, szélsőséges nyomozati tevékenységnek nem csupán ez a bírálata, hanem annak megalapozatlanságára utal a 23 939 fő esetében elrendelt pótnyomozás is.

1945. február 3. és 1950. április 1. között, az 1945: VII. te. alapján népbíróságok elé 59 429 főt állítottak. A népügyészségeknek átadottak 1/3-át, 26 997 főt marasztaltak el. Ebben az időszakban halálra ítéltek 477 főt, akik közül kivégeztek 189 személy.23

Szabadságvesztés büntetések:-1 évig terjedő

12 629 fő

46,77%

1-5 év közötti

9 366 fő

34,69%

5-10 év közötti

1 355 fő

5,01%

10-15 év közötti

481 fő

1,78%

életfogytiglan tartó

167 fő

0,61%

internálásra ítélt

16 fő

147