Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
bírói és ügyészi testület maradjon távol a politikai élet hullámveréseitőlA két megnyilatkozás - 1945. augusztus 31. és 1946. november 7. - között a határokon kívül, és főként belül a jogszolgáltatás során történtek ismeretében rögzíthető, hogy dr. Pfeiffer szavainak nem volt foganatja. ZiNNER Tibor __________________________________________________________________________________ 3 . A népbíráskodás Magyarországon 1956 őszéig18 (és után) A különleges helyzetben kiadott jogszabályok keretrendeletek voltak, és ezek széles lehetőséget biztosítottak a különbíróságok számára, beleértve az esetlegesen kiszabható, megtorló jellegű, kivételesen súlyos ítéleteket is. A pártpolitikai küzdelmektől befolyásolt bíráskodás számos klasszikus jogelvet sértett meg. A büntetőbíráskodás során a törvények mellett - és esetenként helyettük - a miniszterelnöki rendeletek sajátos buktatókat teremtettek a jogalkalmazóknak, és az adott politikai helyzethez történő alkalmazásuk révén, sértve a „nullum crimen sine lege" (nincsen büntetés törvény nélkül) elvét, különböző társadalmi-foglalkozási csoportok stb. megfélemlítésének eszközévé váltak. A különbíróságok különböző pártérdekeket kifejezésre juttató tanácsainak létrejöttével az igazságszolgáltatás olyan politikai fegyverré vált, ami nem csupán az elkövetett cselekményekkel szembeni védelmet szolgálta, hanem alapvetően a politikai érdekeknek rendelődött alá. Köztudott, hogy a belügyi és katonai nyomozó szerveknek a Magyar Kommunista Párt általi kisajátítása eleve ellentétes volt az állam védelmével. Kiváltképp azután, amikor az egy külön célú pártvezetésnek rendelődött alá. Ennek függvényében torzult el - még ha lassabban is - és vált a pártérdek „kihirdetőjévé” a „bírói eljárás” azzal, hogy a különböző okokból szervezett ún. különtanácsok létrejöttét követően egyre kevesebb „büntetni való” maradt a hagyományos, szerves fejlődés során kialakult bírósági szervezetben ítélkezőknek. Ez nem csupán a háborús és népellenes ügyekben, hanem az 1946. évi VII. törvényben megjelölt esetekben, a gazdasági rend védelmében, a statáriális perekben is tetten érhető. A Közép- és Délkelet-Európa országaihoz hasonlóan alakult magyarországi katonai műveleteket követően, az 1944/1945-ös folyamatban lezajló eseménysorozat közepette bontakozott ki - a kor publicisztikai megfogalmazá144
