Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Gyenesei József: A zsidótörvények végrehajtása a Kaposvári Népbíróság periratainak tükrében
diszkriminatív szabályok gazdasági hatásait ma még nem ismerjük pontosan, de a körülbelül 800 ezres zsidó vagy zsidónak minősített népességből körülbelül 250 ezer ember életét érintette hátrányosan.18 A törvények és rendeletek másik csoportjának célja a zsidóság közéleti-politikai befolyásának visszaszorítása volt. Az itt megfogalmazott rendelkezések többek között kizárták a zsidók választott felsőházi tagságát19, korlátozták képviselőházi és önkormányzati választójogukat.20 Állampolgári jogaik sérültek az egyetemi felvételiknél visszaállított korlátozásokkal21, ugyancsak a nyilvános szórakozóhelyek22, fürdők23 látogatásától való eltiltással, egyesületeik feloszlatásának kimondásával24, az izraelita vallás „elismertté” tételével25, mozgásszabadságuk korlátozásával.26 Az előírások a zsidó férfiak katonai szolgálati kötelezettséget fenntartották, de a katonáskodás révén korábban szerzett érdemeiktől megfosztották őket. A magyar zsidók civil ruhás, fegyver nélküli kisegítő szolgálata történelmünk dicstelen fejezetei közé tartozik.27 A hazai zsidóságnak a nemzetből való végleges kitaszítását pedig nyilvánvalóan a sárga csillag viselését előíró 1240/1944. M. E. számú rendelet jelentette. A nürnbergi törvények mintájára megalkotott fajvédelmi rendelkezések jelentik a zsidóellenes jogszabályok harmadik csoportját, az ebben megfogalmazottak (a vegyes házasság, illetve a zsidók és nem zsidók közötti nemi érintkezés tilalma) pedig már a legrosszabbakat vetítették előre.28 Gyenesei József _______________________________________________________________________________ Zsidó ellenes bűncselekmények elkövetői a Kaposvári Népbíróság előtt A zsidóságot hátrányosan érintő jogi rendelkezések Somogy megyei végrehajtásában résztvevők népbírósági periratainak ismertetése elé néhány megjegyzés kívánkozik. Valamennyi fent említett diszkriminatív jogszabály formai értelemben vett jogszerűségéhez nem fér kétség, hiszen azokat az arra jogosult jogalkotó szervek az erre vonatkozó eljárási szabályok betartásával alkották meg. Más kérdés, hogy ezek az előírások tartalmilag igazságtalanok és erkölcsbe ütközőek voltak. Ezért a népbírósági jog visszaható jellege ellenére is - amint ez az ismertetett népellenes bűncselekmények törvényi tényállásából is kitűnik - zsidóellenes cselekményekért csak abban az esetben emelhetett az ügyészség vádat, hozhatott elmarasztaló ítélet a bíróság, ha a gyanúsított személy a zsidókat negatívan érintő jogszabályokat nem 128
