Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
az általa fogva tartottakat, hogy valljanak ellene, ami alapján ő feljelenthette, és kérhette az eljárás megindítását ellene a politikai rendőrségen. Kecskemétit felmentette a népbíróság, ennek ellenére a rendőrség internálta. Kovács László elítélése és vagyonának elkobzása azért volt fontos, mert így az MKP megszerezhette a moziját, amiből a párt egyik legfontosabb bevétele származott 1945-ben. A gazdasági elit többi tagja esetében is jelentős szerepet kapott a személyes bosszú. A keresztény-nemzeti szakmai szervezetek célja a zsidók kiszorítása volt az adott szakterületről. Ezeket a szervezeteket fajvédő céllal hozták létre a Tanácsköztársaság bukása után. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete (MÜNE) helyi elnökének Márkus Ferencet, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) kecskeméti elnökének Matolcsy Károly nőgyógyászt választották meg. Mindketten tekintélyes, jelentős befolyással rendelkező emberek voltak és a perek tanúvallomásai alapján nem voltak antiszemiták, inkább védték zsidó kollégáik érdekeit. A népbírósági tanúvallomások alapján megállapíthatjuk, hogy nem akarták ezeket a tisztségeket elvállalni, szabadkoztak, kényszer hatására vállalták, illetve nem vettek részt azok munkájában sem. Matolcsy ellen, elsősorban kormányzati kapcsolatainak köszönhetően ejtették a vádat, Márkust elítélték, de esetében hiányosak a levéltári iratok. Kecskemét gazdasági életében az élelmiszeripar, a zöldség-, gyümölcs-, baromfi- és tojáskereskedők meghatározó szerepet játszottak. A zsidók kiszorítása mellett a helyi gazdasági élet prominens képviselőit a város főispánja igyekezett „meggyőzni” arról, hogy vállaljanak vezető szerepet a kecskeméti Baross Szövetség vezetésében. A kereskedők általában ebben nem akartak közreműködni, de Kiss Endre főispán különféle gazdasági pressziókkal általában elérte, hogy a kívánt személyek elvállalják a szövetség vezető tisztségeit. A perek alapján megállapíthatjuk, hogy többen is a helyi lapból értesültek arról, hogy ők lettek a szövetség tisztségviselői, és annak ellenére, hogy többségükben nem végeztek érdemi munkát, majd hamarosan lemondtak a tisztségükről, anépbíróság első fokon elítélte és csak aNOT mentette fel őket. Ezért állították népbíróság elé dr. Bende Sándor bankelnököt, a helyi Baross Szövetség volt elnökét, majd az alelnököt Simala János kereskedőt és Réthey Gyulát, a szövetség pénztárosát is. A volt polgármester, dr. Liszka Béla és családja nyugatra menekült Kecskemét kiürítését követően, fia, Liszka György azonban 1945-ben visszatért Kecskemétre. A politikai rendőrség hamarosan letartóztatta, majd még az évben népbíróság elé állították a fiút, aki még nem töltötte be ekkor a 18. Rigó Róbert __________________________________________________________________________________ 114
