Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
elnöke, így őket nem tudták felelősségre vonni. Ellenben visszatért a városba Liszka Béla 18 éves fia, György és felesége, így - jobb híján - őket állították népbíróság elé. A 19 elittag közül 15 esetében tudjuk a letartóztatás idejét. Közülük tízet 1945 első felében, kettőt 1945 második felében és hármat 1946- ban tartóztattak le. A Kecskeméti Népbíróság 19 elitellenes ügyéből három perirata hiányzik. Az általam vizsgált 16 ügyből hat esetben felmentették a vádlottat, 10 főt szabadságvesztésre ítéltek, közülük négynek a vagyona egy részét is elkobozták. A tíz főre átlagosan több mint két és fél év börtönbüntetést szabtak ki. A 16 ügyből két olyan esetet ismerünk, amikor a rendőrség ítélet nélkül internált valakit, illetve a letöltött büntetése után internálta. Egy főt mentettek fel a perújrafelvétel során, Simala Jánost. így a NOT elé kilenc elittag ügye került. Közülük három főt felmentettek, négy estben csökkentették a kiszabott ítéletet, és két esetben hagyta helyben a NOT az ítéleteket, de az egyik esetben a fellebbezést követően itt is felmentő ítélet született. Ha pusztán ezeket az adatokat vesszük figyelembe, arra a megállapításra is juthatunk, hogy különösebben súlyos ítéletek nem születtek a korábbi elit tagjaival szemben. Azonban ha úgy nézzük, hogy ezek az emberek évtizedeken át a város legbefolyásosabb, nagy tiszteletnek örvendő személyei voltak, és az új berendezkedésben néhány hónap alatt jó részüket letartóztatták és népbíróság elé állították, a perekjelentősége és „üzenete” megváltozik. A város lakói nyomon követhették, hogy a korábbi helyi elit tagjait - jórészt ártatlanul - rövid idő alatt meg lehetett hurcolni, lecsukni és megfélemlíteni, akkor az átlagemberek még kevésbé érezhették magukat biztonságban.42 A népbíróságok és a perek sajátos tükrét jelentették a helyi lapok, amelyek rendszeresen beszámoltak a tárgyalásokról. A perek a helyi közvéleményt élénken foglalkoztatták. A Kecskeméti Lapokból értesülhetünk arról, hogy a helyi nyilvánosságban, amelyben a kommunista párt nézőpontja volt a domináns, hogyan értelmezték a pereket. Néhány elittag elleni per főbb vádpontjait és népbírósági ítéleteit mutatom be röviden a továbbiakban és az 1. számú táblázatban. Dr. Szabó Iván felsőházi tagként, bankelnökként és gazdasági egyesületek elnökeként sokat tett annak érdekében, hogy Kecskemét gazdasági életét fejlessze. Szabó Ivánt 1938-ban másodszor választotta meg a város közgyűlése a felsőház tagjának, ahová Kecskemét egy főt küldhetett. A népügyészség vádja szerint Szabó felsőházi tagként nem tiltakozott a Szovjetunióval történő hadba lépés ellen és a zsidótörvények ellen sem. 1945. április 9-én tartóztatta le a rendőrség, a helyi népbíróság két év fegyházra és birtokai felének Rigó Róbert __________________________________________________________________________________ 11 2
