Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

Ezek után Gereben János ügyvédként dolgozott a városban, majd Budapestre költözött. A rendőrség 1952. április 24-én vizsgálatot indított ellene, mert 1951. július 7-én mint osztályidegent ki akarták telepíteni Budapestről, de a kitelepítés elől megszökött, és az ismerőseinél hamis papírokkal bujkált. A vád szerint nővérét,34 Tóvölgyi Oszkár korábbi őrnagy feleségét is megszöktette az internálásból, Zsákáról, amiért 3000 Ft-ot fizetett. A rendőrségen az életrajzában leírta, hogy 1945. elejétől 1946 végéig Kecskeméten népügyész volt, előtte 1934-től ügyvéd, majd 1949 januárjáig ismét önálló ügyvéd volt. 1945-ben MKP tag lett, de az egyesüléskor kizárták, mint osztályidegent.35

A Budapesti Központi Járásbíróság Gereben Jánost 1952. június 3-án bűnösnek nyilvánította közokirat- és magánokirat-hamisításban és vesztegetésben, ezért öt év börtönre, mellékbüntetésként 1000 Ft megfizetésére és nyugdíjigényének elvesztésére ítélték, öt évre eltiltották a közügyektől is. A Budapesti Megyei Bíróság 1952. július 14-én tárgyalta másodfokon az ügyet, Gereben ítéletét helybenhagyta.36 1957. április 11-én az Elnöki Tanács a hátrányos jogkövetkezmények alól kegyelemből mentesítette Gerebent, aki 1971. június. 7-én végleg külföldre távozott.37

Ha összefoglaljuk Gereben János életútját, akkor elég jellemző kép rajzolódik ki előttünk: Gereben emancipált, beilleszkedésre törekvő, zsidó polgári családba született, jogi végzettséget szerzett, megnősült és ügyvédként dolgozott. 1940 őszétől behívták munkaszolgálatra, ahol négy évet töltött megaláztatásokban. A „felszabadulás” után MKP tag lett, és népügyészként mindent elkövetett annak érdekében, hogy a népbíróság elé állított személyek minél súlyosabb ítéletet kapjanak. Minden bizonnyal a bosszú vezette az elszenvedett sérelmekért. A népbíróság elleni megmozdulások és a tárgyalások menete, a politikai rendőrség működése is nyomaszthatta, amiért egymást követően kétszer is lemondott. Ezek után eltávolodott az MKP-tól, és a polgári oldal felé orientálódott. Minden bizonnyal Kecskeméten elveszítette népszerűségét, ügyvédi irodája sem mehetett nagyon jól, ezért Budapestre költözött. Néhány év múlva Budapestről is ki akarták telepíteni, ami nyilvánvalóan rossz emlékeket ébresztett benne, ezért inkább hamis papírokkal a bujkálást választotta. Letartóztatták, és öt évre ítélték őt, az egykori népügyészt. Végül 64 évesen elhagyta az országot.

Összességében jól látható, hogy a népbíróság és a népügyészség tevékenysége sem volt népszerű a városban. A népbírák gyakran cserélődtek, mert nem hoztak elég szigorú ítéleteket az MKP és a rendőrség vezetése szerint. A népügyészi pozíciót sem igazán akarta egy jogász sem elvállalni

109