Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
alkalmas, s ennek következtében nevezett már az N. B. tudomása szerint leváltást nyert.”'3 Tehát a népbírák munkáját politikai szempontból is minősítette a nemzeti bizottság és a leváltásukat is kezdeményezhette. Az is egy sajátos eset, hogy Révész Zoltán bírót az igazolóbizottság 1945 márciusában csak feddéssel igazolta, majd néhány hónappal később a feddést eltörölték és igazolták, majd egy hónap múlva ő lett a Kecskeméti II. számú Népbíróság tanácsvezető bírája.14 Minden bizonnyal igazolásának az lehetett az ára, hogy népbírósági tanácsvezető bírói tisztét el kellett fogadnia. A Kecskeméti Népbíróság iratai közül elsősorban a háború előtti és alatti helyi elitre vonatkozó peranyagokat vizsgáltam. Ezek nagy mennyiségű információt tartalmaznak az új politikai vezetőkre és a politikai rendőrség működésére nézve is. A periratok alapján megállapíthatjuk, hogy a kevésbé befolyásos emberekkel a politikai rendőrségen brutálisabban bántak, aminek szintén a megfélemlítés és leszámolás lehetett a legfontosabb oka. Rigó Róbert __________________________________________________________________________________ N épbírák és népügyészek A fentiek fényében érthető, hogy a Kecskeméti Népbíróságon az egyes pártok által delegált népbírák igen gyakran cserélődtek. Többször is előfordult, hogy azért nem tudták megtartani a tárgyalást, mert a népbírák nem jelentek meg azon. Ennek az egyik oka az volt, hogy a népbírák rendszertelenül kapták meg a nekik járó napidíjat a részvételért, a másik az, hogy a pártok szigorúbb ítéleteket vártak tőlük, ezért a KNB-ben gyakran kritizálták őket, és a pártok visszahívták az egyes népbírákat.15 Adataim szerint összesen 61 népbíró, 9 tanácsvezető bíró és 8 népügyész vett részt a Kecskeméti Népbíróság munkájában.16 Dr. Révész Zoltán17 törvényszéki bíró, a II. számú népbíróság vezető bírája 1945. szeptember 3-án levelet írt a helyi MKP részére, ugyanis az MKP által delegált népbírák nem jelentek meg a tárgyaláson, ezért azt el kellett napolni.18 Az I. számú népbíróság vezető bírója, dr. Tabakovits Endre19 is jelentette a törvényszék elnökének 1945. október 15-én, hogy a népbírák 10-20 percet késnek a tárgyalásról, és az egyikről minden ok nélkül elment az MKP által delegált Sztraka József népbíró, ezért a tárgyalást fel kellett függeszteni. Ugyanez a vezető bíró néhány nappal korábban, október 13-án is írt egy jelentést a törvényszék elnökének. Ebben kifejtette, hogy „1945. év október 12. napján a Kecskeméten a Városháza épületében lévő népbíróság főtárgyalási termébe és irodahelyiségeibe ismeretlen egyének behatoltak és ott tüntetést 104
