Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
Rigó Róbert A KECSKEMÉTI NÉPBÍRÓSÁG1 A HELYI HATALMI KÜZDELMEKBEN ÉS SZEREPE AZ ELITVÁLTÁSBAN Magyarország területén még folytak a harcok, amikor 1944 végén különféle országos és nemzetközi jelentőségű dokumentumokban megjelent a népbíróságok felállításának terve, annak érdekében, hogy felelősségre vonják a második világháború alatt elkövetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában már 1944. december 3-án megfogalmazta, hogy „a hazaárulókat, a felelős bűnösöket le kell tartóztatni és átadni az erre a célra létesítendő népbíróságoknak. Vagyonukat el kell kobozni."2 A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én nyilatkozatban vállalta, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A nyilatkozatot a Szovjetunióval aláírt fegyverszüneti egyezményben is megerősítették 1945. január 20-án. Ennek a 14. pontjában rögzítették, hogy „Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben e személyek felett."2 A népbíróságok felállításáról szóló rendeletet január 25-én hozta meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd 1945. február 5-én hirdették ki.4 Ekkorra már több népbíróság is megkezdte működését Magyarországon. 1945 májusáig a Budapesti Népbíróságon kívül vidéken, a törvény- széki székhelyeken 24 népbíróságot állítottak fel. A Kecskeméti Népbíróság 1945. március 26-án tárgyalt először.5 A Kecskeméti Nemzeti Bizottság (KNB) ülésén már jóval korábban, január 16-án, a kormányrendelet kihirdetése előtt foglalkoztak a helyi népbírósággal/’ A népbíróságokkal párhozamo- san, a rendeletnek megfelelően, a népügyészségeket is felállították. A népbíróságok bírói tanácsába a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban (MNFF) részt vevő pártok delegálhatták a népbírákat. A Kecskeméti Népbíróságon két bírói tanácsot állítottak fel. A második tanács felállításáról a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. május 4-én döntött. 100
