Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)

Péterné Fehér Mária: KÖZEL 50 ÉV KECSKEMÉT SZOLGÁLATÁBAN (Hornyik János hivatalnoki évei)

lányát, Máriát is elvesztette (1868). Csak Erzsébet és Zsuzsanna lánya érte meg a felnőtt kort. (Előbbi Tasy Lászlóhoz, utóbbi Harkay Józsefhez ment nőül.) Fájdalom és öröm Hornyik életében gyakran váltakoztak.

1867-ben az országgyűlés és az uralkodó hosszas tárgyalásai következményeként Ferenc József február 17-én kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké, 20-án pedig a kormány tagjait. Az országgyűlés felhatalmazása alapján a magyar kormány elrendelte a törvényhatóságok újjászervezését.

Kecskeméten is a belügyminisztérium rendeletéhez alkalmazkodva április 16- án megválasztották a tisztújítást lebonyolító „Központi Bizottmányt”, elnöke Horváth Döme lett jegyzője pedig Hornyik János. A hagyományok szerinti négy kerületre osztva a várost összeírták a választásra jogosultakat, megalakították a jelölő bizottságot, melynek tagjai fele részben római katolikusok, fele részben reformátusok voltak. A tisztviselői állásokat is úgy alakították, hogy fele római katolikus, fele református egyénekből legyen választható.60 Május 15-én kezdődött a tisztújítás. Polgármesteri állásra a hármas jelölés alapján (Lestár Péter, Nagy Lajos, Szappanos István) Nagy Lajos kapta a legtöbb szavazatot: 468-at (Lestár 376-ot, Szappanos 264-et). A főbíró Bagi László lett. Május 16-án választották meg a főkapitányt, a katolikus és református főjegyzőt. Hornyik Jánost fölényes többséggel, 313 szavazattal választották főjegyzőnek Bogoss Endre (86) és Csorba Gábor (49) ellenében. A református főjegyző Sárközy Lajos lett. Május 20-án fejeződött be a tisztújítás. A képviselő testület tagjainak megválasztására - négy kerületben - május 25-én, 29- én, június 2-án és 6-án került sor (A képviselők - 168 fő - fele részben katolikusok, fele részben reformátusok voltak).61

Az eskü letétele és a hivatal átadás után rögtön a feladatok teljesítéséhez láttak.62 Égető gond volt a katonai beszállásolás (laktanya hiányában egyes lakosoknál szállásolták el a katonákat, folyamatosan 400 katona volt Kecskeméten). Nyomasztó volt az adóteher is, az ínséges idők sem múltak el a város felett. Lépéseket tett Kecskemét Bugáénak a Földváry családot illető részének megszerzésére, melyben Hornyik, mint főjegyző hathatósan közreműködött. Többször tárgyalt az illető család tagjaival.

Hornyik szinte egész hivatali működése során Kecskemét egyik legfontosabb ügyeként tartották napirenden a szabad királyi városság kérdését. Hornyik teljes mértékben részese volt az ügyintézésnek, mivel minden fórumhoz ő fogalmazta a

60 Pl. katolikus állások voltak: a főbírói, főkapitányi, 6 tanácsnoki, egy főjegyzői, 2 aljegyzői, a telekbírói, levéltárnok, stb.; református állások voltak: a polgármesteri, alkapitányi, 6 tanácsnoki, egy főjegyzői, főügyészi stb.

61 BKML IV. 1607/b. Kecskemét Város Városhatósági Közgyűlésének iratai. A Központi Bizottmány iratai. 1865.

62 A képviselő-testület nyilatkozat küldését határozta el az országgyűlés részére, örömmel fogadta az alkotmány visszaállítását, a magyar minisztérium felállítását. A nyilatkozat kidolgozását egy bizottságra bízták, melynek tagjai között ott volt Hajagos Illés, Lestár Péter és Hornyik János is.

33